A NÉBIH megdöbbentő jelenségként észlelte az utóbbi időben több készítmény esetében is, a felhasznált fertőtlenítő szerek nem megfelelőségét, a gyártó által a címkén jelöl fertőtlenítő hatás elmaradását. Az ilyen szerek használatával az élelmiszervállalkozások álbiztonságban vannak a mikrobiológiai szennyezőkkel, kórokozókkal szemben, ami súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent.
A NÉBIH és a területi élelmiszerlánc felügyeleti hatóságok a nem megfelelő hatású, vagy hatástalan fertőtlenítőszerek gyártóival, forgalmazóival és felhasználóival szemben megteszik a szükséges hatósági intézkedéseket.
A vállalkozás felelőssége a nem megfelelő tisztítószer
Az élelmiszer-vállalkozás feladata, hogy a takarítási, tisztítási, fertőtlenítési műveletek elvégzéséhez és a dolgozók kezének fertőtlenítéséhez megfelelő és jó állapotú eszközöket, valamint az felhasználási célnak, területnek megfelelő tisztító és fertőtlenítőszereket biztosítson.
A kereskedelmi forgalomban a tisztító és fertőtlenítőszerek széles skálája megtalálható, ezekből kell – a felhasználási célt szem előtt tartva – a megfelelő szereket kiválasztani. Fontos, hogy a készítményeket a gyártó által javasolt felhasználási területen, általa javasolt módon – koncentráció, vízhőmérséklet, behatási idő –, a szer lejárati idejét is figyelembe véve szabad használni.
A felhasználási terület és a használati útmutatás megtalálható a készítmények jelölőcímkéjén, illetve biztonsági adatlapjában (melyek beszerzése a vállalkozás részéről kötelező). A fertőtlenítő szerek hatás-spektruma (pl. „baktérium, vírus, gomba, és algaölő hatással is rendelkezik”) a készítmény jelölésén megtalálható. A címkén kötelezően feltüntetésre kerül még az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) által a terméknek adott engedélyezési, vagy regisztrációs szám, a gyártási tétel száma vagy jelzése és a lejárat ideje is. A jól megválasztott és helyesen alkalmazott szertől felhasználója joggal elvárható a gyártó által garantált hatás.
66 millió forintos bírság a nyáron
Az élelmiszerbiztonság szavatolása érdekében a Megyei Kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi, valamint Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságainak szakemberei – az éves ellenőrzési tervben meghatározottakon túl – fokozottan vizsgálták a szezonális élelmiszereket, illetve az időszakosan működő élelmiszer-forgalmazó helyeket, melyek országos és nemzetközi rendezvényeken, valamint strandokon, üdülő helyeken működnek.
A hatósági élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzések országos összesített eredményei alapján a közel 11 ezer ellenőrzés során 540 esetben volt szükség bírság kiszabására több, mint 66 millió forint értékben. A kiszabott bírságok mellett azonban az is megállapítható, hogy egyre felkészültebbek az élelmiszer-ellátási lánc szereplői.
NÉBIH láncszemlélete révén a nyári élelmiszerbiztonsági ellenőrzések során 618 élelmiszer előállító egységet, 2568 kereskedőt – beleértve a zöldség-gyümölcs, különös tekintettel a nyári nagy kedvenc, a görögdinnye forgalmazókat -, valamint 2650 vendéglátó ipari egységet vizsgáltak.
A NÉBIH és a megyei szakigazgatási szervek munkatársai elsősorban higiéniai és nyomon-követési hiányosságokat, esetenként az élelmiszerek hűtéséhez kapcsolódó szabálytalanságot rögzítettek az ellenőrzések folyamán, melynek eredményeképpen összesen 22,5 millió forintnyi bírságot szabtak ki az élelmiszerlánc ellenőrzés alá vont szereplőire.