Kép: Pixabay

Vajon mi a közös az olyan világszinten sikeres technológiai cégekben, mint az Uber, a Foursquare vagy éppen a PayPal? A saját szegmensükben betöltött piacvezető szerep mellett az, hogy a techóriások alapítói már mindannyian létrehozták és sikeresen működtetik saját „startup-gyárukat”.

Az itthon forradalmian újnak számító koncepció lényege, hogy egy állandó infrastruktúrával, fejlesztői, üzletfejlesztési, mentor- és marketingcsapattal rendelkező startup-stúdió a hagyományos techcég-építéssel ellentétben nem mindent egy lapra feltéve, egy zseniálisnak vélt ötlet megvalósítására koncentrál, hanem kvázi gyárként párhuzamosan és futószalagon kísérletezik egyszerre több projekttel – közölte a Drukka startup stúdió.

Mezítláb és rögös úton jár a legtöbb startup

Egy sikeres startupot felépíteni fájdalmas és problémákkal teli folyamat, ami hatványozottan igaz a kezdeti lépésekre. A hagyományos modell szerint mindenekelőtt meg kell találni a megfelelő problémát és az arra megoldást kínáló ötletet. Azután rövid idő alatt kell toborozni egy kiváló szakemberekből álló, eltökélt és kiegyensúlyozott csapatot. Majd meg kell találni a kezdeti finanszírozáshoz szükséges tőkét. Nem utolsósorban pedig ki kell építeni a fizetőképes, nemzetközi felhasználói kört. A nem ritka kudarc esetén pedig meg kell akadályozni a csapat széthullását.

A fejlődő piacokon még több a nehézség

Magyarország és a régió egyelőre a fejlődésben lévő kategóriába tartozik, ami a startup-kultúrát illeti. Éppen ezért számos olyan sajátosság jellemző rá és a környező országokra, amelyek további nehezítő körülményeket jelentenek a startuppereknek. Ilyen a korai fázisú finanszírozási lehetőségek, befektetőcsoportok és angyalok hiánya vagy azok tapasztalatlansága. Nagy probléma továbbá, hogy kevés az olyan szakember, aki startup-építés és nemzetközi piacra lépés terén elmélyült tudással, illetve az ehhez szükséges, megfelelő kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Továbbá hiányzik az az erős vállalkozói kultúra, attitűd is, ami a több éve multinacionális cégnél vagy akadémiai közegben dolgozó alkalmazottat, kutatót arra ösztönözzön, hogy a piacon felismert valós probléma megoldására, az eddig megszerzett kapcsolatai és tudása felhasználásával saját vállalkozást indítson.

A „startup-gyár” a megoldás?

Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában egyre nagyobb teret nyer a „startup-gyár”-modell. Ennek a hagyományostól gyökeresen eltérő megközelítésnek a sajátja, hogy egy stúdióként működő cég komplett infrastruktúrát, illetve főállású csapatot működtet, amely egy időben számos startup felépítésén dolgozik. Az ilyen „startup-gyárak” bátran kísérleteznek több ötlettel is egyszerre, hiszen a bukás vagy esetleges sikertelenség esetén sincs tragédia, a cél, hogy a számos projektből legalább egy-kettő érjen el átütő nemzetközi sikert.