Sokba kerül ha rossz ember van, rossz helyen

Rengeteg időt és pénz pocsékolnak el a cégek a nem megfelelő ember kiválasztásával. Egy friss felmérés szerint ez évente 130 milliárd dollárjába kerül a cégeknek, amik még 20 milliárdot pluszban kidobnak az ablakon a munkahelyek fölösleges pályáztatásával.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Sok idő és pénz megy veszendőbe - Kép: PP

A PwC által a LinkedIn - a világ legnagyobb online üzleti, szakmai közössége - megbízásából készített legújabb kutatása szerint a munkavállalók kismértékű alkalmazkodóképessége , azaz az átképzésre, új képességek elsajátítására vagy iparágváltásra való alacsony hajlandósága miatt dollármilliárdos veszteségek keletkeznek , és a vállalkozásoknak hatalmas összegeket kell kifizetnie toborzásra. (Szakértőnk szerint sokszor a toborzó a hibás, ha hónapokig húzódik a keresgélés.)

A kutatás 11 piacon belül 5 kulcsfontosságú viselkedésmintát vizsgált, és meghatározta a két legjelentősebb „költséget”, amelyek együttesen megközelítőleg 150 milliárd dolláros veszteséget jelentenek a gazdaság számára:

130 milliárd dolláros kiesés a termelékenységben – a kutatás erős korrelációt állapított meg az vizsgált országok munkavállalóinak alkalmazkodóképessége és a vállalatok teljesítménye között. Ha a piacokon hatékonyabban lehetne az adott képességekkel rendelkező munkavállalókat a számukra megfelelő pozíciókhoz párosítani, ez akár 130 milliárd dollárral növelné a vizsgált 11 piac termelékenységét (ezen belül 65,6 milliárd dollárral Kínáét, 29,3 milliárd dollárral az Egyesült Államokét és 11,7 milliárd dollárral Brazíliáét).

19,8 milliárd dollárnyi kiküszöbölhető toborzási költség - a szükséges képességekkel rendelkező munkavállalók nehézkes felkutatása megnöveli a toborzási költségeket a munkaadók számára. A hosszabbra nyúló felkutatási idő és a nem megfelelő munkavállalók idő előtti távozása a cégtől a vizsgált országok vállalatai számára hozzávetőlegesen 19,8 milliárd dollárral magasabb toborzási költséget jelentenek.

A sikeres munkaerő-kiválasztás lépései
A kompetencia alapú toborzási és kiválasztási folyamat szakít a korábbi évtizedek elterjedt gyakorlatával, amely szerint a munkaköri leírás jelenti a feladatokat, kötelezettségeket, felelősségeket, de nem veszi figyelembe a személyiséggel kapcsolatos elvárásokat. Abból kell kiindulnunk, hogy a munkakörökhöz speciális felkészültség, személyes megfelelés szükséges, ennek sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia a kiválasztásban.
Az egyes országok eredményei jelentősen eltérnek egymástól az első helyen Hollandia áll a „többnyelvű” munkaerejének és nemzetközi üzleti kapcsolatainak köszönhetően. A fejlődő piaccal rendelkező Kína és India alacsonyabb pontszámokat értek el, mivel kevesebb kiforrott ágazattal rendelkeznek, és a földrajzi méreteik korlátozzák a mobilitást.

Németország és a többi jól teljesítő gazdaság a vártnál alacsonyabb pontszámot értek el, mert specializálódott gazdaságuk ugyan jól működő és stabil ágazatokkal rendelkezik jelenleg, az ország azonban pontosan emiatt nehézkesebben reagál a strukturális változásokra.

„Míg a munkanélküliség nő, az állások betöltetlenül maradnak, és a vezérigazgatók aggódnak a növekvő készségbeli különbségek miatt. A munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez és össze kell hangolniuk a képességeiket a lehetőségekkel a szervezetek termelékenysége érdekében. A kutatás rávilágít, hogy ha a piacokon hatékonyabban lehetne az adott képességekkel rendelkező munkavállalókat a számukra megfelelő pozíciókhoz párosítani, ez akár 130 milliárd dollárral növelné a globális termelékenységet, csökkentené a különbségeket és piaci versenyelőnyt jelentene” – kommentálta az eredményeket Michael Rendell cégtárs, a PwC HR-szolgáltatások vezetője.

Vannak biztató jelek, például a HR-szakma is kezdi felfedezni a közösségi oldalak hasznát.

Dan Shapero, a LinkedIn HR-igazgatója hozzátette: „Az országok egyre inkább törekszenek arra, hogy humántőkéjük a megkülönböztetés alapja legyen a globális piacokon. A munkavállalók készségeinek, tudásának, tapasztalatának felmérése azonban a szakértői adatok hiányában eddig kihívást jelentett számukra. Bízunk benne, hogy a jövőben felhasználják kutatásunk eredményeit a munkavállalók hatékonyságának maximalizálása és a lehetőségteremtés érdekében.”

Véleményvezér

Magyartól rettegnek az oroszok

Magyartól rettegnek az oroszok 

A magyar név megint szép lesz, legalábbis Ukrajnában már az.
Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo