Ez év elejétől már csaknem 13 ezer cég esett át az új adóhatósági szűrő-vizsgálaton. Az adóregisztrációs eljárás célja az úgynevezett céglovagok kiszűrése, akik csak azért alapítanának céget, hogy megcsapolják az államkasszát. A vizsgálattal három esetben találkozhatnak az adózók: cég alapításakor, ha a vezető tisztségviselő, vagy a többségi befolyással rendelkező tag személye megváltozik, illetve ha az eljárást az alapítani tervezett cég leendő vezető tisztségviselője vagy tagja az e célra szolgáló adatlap állami adóhatósághoz történő benyújtásával kéri.
Minden esetben a cég többségi vagy minősített befolyással rendelkező tagjainak és a vezető tisztségviselőinek az adózási előéletét veszi górcső alá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Ha a törvény által meghatározott feltételek fennállnak, az adóhatóság az adószám megállapítása iránti kérelmet el kell, hogy utasítsa, illetve már működő cég esetében az akadály elhárítására szólítja fel a céget.
3 ezer gyanús eset
Ennek eredményeként ez év elejétől kezdve 12311 cégbejegyzésre kötelezett szervezetből 419 nem kezdhette meg „céglovagi" tevékenységét, mert a NAV jogerősen elutasította az adószám megállapítása iránti kérelmüket. A működő cégek vezető tisztségviselői, illetve tagjai személyében bekövetkezett változások körét is tekintve, 3028 esetben merült fel olyan akadály, amelynek következtében az állami adóhatóságnak az eljárást le kellett folytatnia.
Azoknál a cégeknél, amelyek - az adóregisztrációs eljárás próbáját kiállva - adószámot kapnak, részletes kockázatelemzési eljárást végez a NAV. Ennek során eddig közel 4 ezer kérdőívet küldött ki az adózó által végezni kívánt tevékenység személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek elemzése céljából. Március közepéig csaknem 700 kérdőívet küldtek vissza az adózók, az esetek többségében teljes körűen kitöltve, mely alapján közel 200 ellenőrzés elrendelésére született javaslat. Eddig 53 esetben került sor adószám felfüggesztés vagy törlés kezdeményezésére azért, mert az adózó a kérdőívet nem küldte vissza, illetve a revízió a megadott címen nem találta meg az adózót.
Sokakat érint a fizetésképtelenség
Száz cégből több mint három megszűnik egy éven belül fizetésképtelenség miatt Magyarországon, mutatott rá tavaly októberben a tragikus helyzetre a Dun & Bradstreet nemzetközi cégminősítő. 2011 harmadik negyedében a számlák 54 százalékát határidőben kifizették a cégek, míg egy évvel korábban csupán a kiállított számlák 48 százaléka került határidőben kiegyenlítésre. Sajnos ezzel egy időben a fizetési késedelem nőtt, ami arra utal, hogy a határidőben kiegyenlített számlák számának növekedése a fizetési feltételek szigorodásának és nem a fizetési morál javulásának köszönhető - mutat rá Keleti József, a D&B szakértője.
Az önkéntes csatlakozáson alapuló díjmentes Bisnode fizetési tapasztalat program adataiból - mely évente több mint 1,5 millió számlát dolgoz fel - az derül ki, hogy ma a cégek átlagosan 29 napos fizetési határidővel egyenlítik ki számláikat. Ez a szám minimálisan, de csökkent az elmúlt évben, mivel 2010-ben a cégek több mint 30 napra fizettek. A legnagyobb fizetési határidővel a papíriparban, az építőiparban és a gépiparban tevékenykedő cégek esetén kell számolni, ahol a papíripari cégek esetén a fizetési határidő megközelíti az 50 napot is, a másik két szektorban pedig 30 és 40 nap körül mozog.
A csökkenő fizetési határidőkből nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy javul a magyar számlafizetési fegyelem. Ahhoz, hogy átlátható képet kapjunk a gazdaság alakulásáról, a számlakiegyenlítések határidejét együtt kell vizsgálnunk a késedelmekkel. A késedelmek alakulását megfigyelve azt láthatjuk, hogy azok sajnos nőnek. Ez arra utal, hogy a több határidőben kiegyenlített számla nem a fizetési morál javulásának, hanem annak következménye lehet, hogy a fizetési feltételek szigorodtak. Míg 2011 első 10 hónapjában 22 nap körül volt az átlagos késedelem, addig 2010 azonos időszakban még 19-20 nap körül mozgott. Nem meglepő módon a gazdasági helyzet által sújtott iparágakban (mint például ingatlanügyletek, építőipar, gépjármű-kereskedelem) a legmagasabb a fizetési késedelem. (Van, ahol bejött a nyilvános lista és elkezdtek fizetni az adósok.)
Van, aki majd 7 milliárddal tartozik
Több mint 400 cégnek van 100 millió forint feletti adóhiánya ebben az évben, az összeg együttesen meghaladja a 142 milliárd forintot, azaz körülbelül ötmilliárddal több, mint egy évvel korábban volt. A feketelista.hu összesítése szerint tizenkilenc cég egyenkénti adóhiánya meghaladja az egymilliárd forintot is, sőt az élen szereplő miskolci DAM 2004 Kft. pedig 6,728 milliárdos hiányával - az 1998 óta vezetett adatbázisban - minden eddigi összeget felülmúl.
A céglista adatai szerint lényegében nem változott a főváros és a vidék aránya. A feltüntetett 458 „százmilliomos" adóhiányos cég közül 213 Budapesten van bejegyezve (45,5 százalék), egy évvel korábban ez az arány 46,9 százalék volt. A legnagyobbak között azonban a fővárosiak dominálnak, az első húsz „milliárdos" közé csak nyolc vidéki cég fért be. Igaz, a kétes hírű első helyeket viszont ők viszik el, mindketten miskolciak. (A teljes listát ide kattintva olvashatja!)
Sok az új cég
A vállalkozások száma az iparágak zömében nő, azonban egyre több olyan szektor van - jelenleg hét, élen a textil-, építő-, és papíripari cégekkel -, ahol csökkent a cégek mennyisége egy év alatt. Az építőiparban például az idei év harmadik negyedévét hasonlítva a 2010-es év azonos időszakához, közel 1,2 százalékos cégszám-csökkenést látunk, ami bizonyítja a szektor egyre nehezebb helyzetét, a jellemző fizetésképtelenséget.
Megyénként látszik, hogy a középső és keleti országrészben több olyan megye is van, ahol csökkent egy év alatt a társas vállalkozások száma. A legnagyobb - 2,27 százalékos - csökkenés Nógrád megyében történt; Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Békés megyében a nógrádinál jóval kisebb arányban csökkent a cégek száma. Az ország széttagoltságát jelzi, hogy gyakorlatilag az összes nyugati megyében növekedett a cégszám. Jóval átlag feletti a bővülés Vas és Pest megyében.
