Az elsők között végzett Magyarországon minőségirányításból, egy multinál kezdett dolgozni, de nyolc hónapig bírta az alkalmazotti létet. Inkább hamar saját vállalkozásra adta a fejét. Az azóta eltelt időben megszámolni is nehéz, mennyi díjat és elismerést halmozott fel Patonai Ágnes és az idén tízéves p2m csapata: Üzleti Etikai Díj, Családbarát Munkahely minősítés, CSR Hungary Díj, Magyarország Legkiválóbb Vállalata Díj, Szerethető Munkahely 2017. Hogyan jutott ide alig tíz év alatt – erről kérdeztük a p2m Consulting alapítóját.
A tanácsadói szakmáról kevesen tudják, mit takar, te mégis azzal akartál foglalkozni. Mi vonzott benne?
– Mindenképpen mérnöki pályára akartam menni, ezért a Könnyűipari Főiskolát választottam. Akkor ez volt az egyértelmű döntés a lányok számára, a Kandó Kálmán volt a fiúiskola. Én már ott is maximalista voltam, és a legerősebb szakra akartam járni: az a két évvel azelőtt indult minőségirányítási szak volt. Ez abból a szempontból is vonzott, hogy Magyarországon újdonságnak számított. A minőségirányításról mindenki azt hitte, hogy az a meós, aki áll a szalag mellett, és nézi, nem hibás-e a termék. Pedig ez ennél már sokkal, de sokkal több, egészen attól a pillanattól, hogy a stratégiát megfogalmazzuk, a kivitelezésig végigkísérjük a szervezetet. Úgy is mondhatnám, nem a termék minőségét kell biztosítanunk, hanem a cég minőségét. Abból a szempontból szerencsés voltam, hogy a gyakorlati időmet egy tanácsadó cégnél töltöttem, és így első kézből tanultam meg, hogy mi is ez tulajdonképpen.
– Az a tapasztalatom, hogy a lányok kifejezetten jók vállalatszervezésben, sőt a női energiák a vállalatvezetésben is, és remélem, ez rám is igaz. Persze a férfiaknak is megvan a helyük az üzletben. Jelenleg a p2m-ben kimondottan élvezzük az üzlettársammal, hogy van egy férfi és egy női vezető. Volt olyan ügyfelünk, aki szívesebben tárgyalt az üzlettársammal, nem érezte jól magát a jelenlétemben. Ez éppen egy női vezető volt, tudat alatt is konkurálni akart velem. Más cégvezetők viszont élvezik, ha velem dolgoznak, persze ez nemcsak női mivoltomnak köszönhető, hanem annak is, hogy támogató, coaching típusú személyiség vagyok.
Viszonylag hamar saját vállalkozásba kezdtél a főiskola elvégzése után.
– Visszagondolva valóban hamar, de akkor egy örökkévalóságnak tűnt az a nyolc hónap egy multicégnél. Hárman ültünk egy pici irodában, az ablak egy tűzfalra nézett, én marketingasszisztensként dolgoztam, amit nem akartam csinálni, mert tanácsadással akartam foglalkozni. Átmentem egy kifejezetten tanácsadó céghez, de ott már nagyon úgy voltam vele, hogy tudok is magamnak munkát szerezni, el is tudom végezni azt, ezért jobb, ha a munkáért kapott pénz inkább hozzám jön. Ezért kezdtem saját vállalkozásba huszonhárom évesen.
Az interjú folytatása a Piac & Profit csütörtökön megjelenő számában olvasható - keresse az újságárusoknál!
