Kép: Pixabay

Még mindig lehet újat mondani a reklámadóról, amelynek a gyakorlati alkalmazása nem pusztán a nagyvállalatok adótanácsadóinak, hanem a kisvállalkozóknak is okozhat majd fejfájást. Havi 2,5 millió forintig nincs reklámadó-kötelezettség annak, aki a saját cége érdekében reklámot rendel meg, s nem kap záradékolt számlát, hogy a reklámadót annak a közzétevője megfizeti (ilyen záradékolt számlát a Google-tól vagy a Facebook-tól aligha kaphat a vállalkozás, márpedig sokan és sokat költenek reklámra ezeknél a szolgáltatóknál), de a társasági adó alapját egy forinttól már növeli – derül ki együttműködő partnerünk, az Adó Online cikkéből. A reklámadó tehát sokkal többeket érint, mint azt korábban gondolni lehetett a magas összeghatárok alapján.  Olyan cégeknél is adókötelezettség keletkezhet, amelyekről nem is gondolnák, hogy a reklámadó alanyaivá válhatnak.

Jó hír azonban, hogy az áfázásba nem zavar be a záradékolatlan számla, az áfa nyugodtan levonható.  A reklám közzétevőjének a nyilatkozata tartalmazhatja azt is, hogy az adóévben a reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli, vagy az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz. A számla záradéka helyettesíthető reklámozásra kötött szerződébe foglalt nyilatkozattal is. A közzétevő téves nyilatkozat a megrendelőre később nem lehet hatással. A nyilatkozat pótolható is.

Ami még igazi meglepetéseket okozhat a reklámadónál, az annak a kérdésnek az eldöntése, mi is a reklám. A hétköznapi értelemben vett reklám ugyanis mást jelent, mint a reklámadó szerinti reklám. S hogy mi számít a reklámadó szerint reklámnak, azt egyáltalán nem annyira könnyű eldönteni.

Érdekes, hogy az adóhatóság útmutatása szerint egy toll, amelyen csak a cég neve és az elérhetősége jelenik meg (fontos, hogy logo nélkül), az nem számít reklámnak. Ám ha megjelenik a cég tevékenységi köre és/vagy a logoja, akkor már reklám. Ha egy kamion ponyváján a fuvarozó cég neve és elérhetőség szerepel: nem reklám. Ha a logoja is szerepel: reklám. Ám a csomagolás nem számít reklámnak akkor sem, ha logo van a csomagoláson. A televíziós társaságok „önpromói”, a saját műsorok beharangozói azonban nem képeznek reklámadó alapot még akkor sem, ha a társaságok logója látható a képernyőn.

Ennek a kérdésnek persze sok vállalkozásnál nincs igazi tétje, mert évi 500 millió forintig nincs reklámadó fizetési kötelezettsége annak, aki saját cége reklámját saját maga teszi közzé, és ezzel kapcsolatban költséget számol el (önreklámozás), illetve más reklámját teszi közzé, és ezért ellenértéket kap (közzétevő). (Ezektől eltér a megrendelői adóalanyiság, amelynél havi 2,5 millió forint fölött jelenik meg a reklámadó fizetési kötelezettség, ha nincs záradékolt számla, illetve a társasági adó kötelezettségre már hat az első forinttól. Ha záradékoltak a számlák, akkor viszont nem érintett a megrendelő.)

A cikk folytatása itt olvasható!