- A pletyka a kommunikáció végtelen számban és formában konvertálható útja. Ahogy Ön már korábban említette, egy faluban az életnek annyira szerves része a pletykálkodás, hogy föl sem tűnik a benne élők számára ennek a tevékenységnek a folytatása. Mennyiben más ehhez képest a vállalati, szervezeten belüli pletyka?

- Bár ma már többezres méretű cégek vannak, amelyek lélekszámban egy kisebb városnak felelnek meg, mégsem ugyanúgy folyik a pletyka. A faluban megvoltak azok a természetes környezeti elemek, amelyek segítették a pletyka útját. Az árokparton, a kocsmában, a templom előtt könnyen szóba lehetett állni bárkivel és széles témakörből meríthettek az emberek. A faluban szervesen alakult a közösség, sokszínű szövetből szőtték a társadalmat. Lehetett a magánéletről, a pénzről, a termésről, de a devianciákról is pletykálni. Ehhez képest a munkahely egy homogén és mesterséges keretet ad a pletykálásnak. Nagyjából ugyanolyan érdeklődésű, hasonló kvalitású dolgozókat zár össze a vállalat, egy cél, a nyereség termelése érdekében. A deviancia, vagy a szexualitás persze érdekes, de jóval kevesebb a közös kiindulópont a pletykára, mint egy 100 évvel ezelőtti faluban.

- Meg lehet különböztetni kívülállóként a pletykálkodást a munkavégzéstől?

- Más a testtartása a pletykálóknak. Ők egy kicsit közelebb hajolnak egymáshoz és előre is dőlnek, míg a normál beszélgetés közben kimértebb a testtartás. Azonban van úgy, hogy valaki a pletykálás közben is munkát végez. A sok, informális beszédtartam előre is viheti a másikat, eredményesebbé teheti a munkáját. Ha a termelésben dolgozók egymás közt arról pletykálnak, melyik fogással, vagy eszközzel lehet magasabb termékszámot előállítani- a szabványhoz képest-, akkor az a pletyka erősíti a munkát.

- Mikor fontos egy vezetőnek, hogy fölismerje a pletykát? Mit lehet tenni a pletykával?

- A pletyka legfontosabb jellemzője, hogy terjed. Ugyanakkor emellett számtalan értékes tulajdonsága is van. Például, mint a tűz, értékváltó ez a jelenség is. A kandallóban meleget ad, a ház tetején meg életveszélyes. De soha nem rosszindulatú, mert azt már rágalomnak, vagy mobbingnak nevezzük. Ha például egy cégnél valakiről elterjed, hogy rossz a helyesírása és a második-harmadik szinten a pletyka arra transzformálódik át, hogy az illető nem tud angolul, az már nem jó senkinek. De, ha egy tényleg rossz helyesírású személyről van szó, akkor a cégnek az csak hasznot hoz, ha nem ő írja meg ezentúl a céges leveleket.

A pletykában mindig megjelenik a csoportérdek. Abból lesz hír, ami mindenkinek fontos és amiben mindenki egyet is ért. Például, a fizetésemeléssel kapcsolatban mindenki szívesen pletykál. Ennek a pletykának pedig lehet az is a tartalma, hogy például a konkurenciánál minden hónapban emelik a béreket. Ha a vezető jól kezeli ezt a pletykát, akkor sztorizgatással, tehát a viszont-pletyka eszközével élve magyarázza el a dolgozóknak az iparági és a céges nemzetközi és hazai helyzetet. Sokkal többet ér ez a "story-telling" ebben az esetben, mint a puszta retorika. Sok esetben ezek a történések szemben állnak a vezetés érdekeivel, ettől válik a pletyka demokratikussá. A vezetőnek minden esetben fel kell ismernie a pletykát, analizálnia és kezelnie kell. A vállalati pletykának mindig van egy statikus és egy dinamikus eleme. Változó elem lehet például a helyszín. Ha átépítik az étkezőt és már nem jó oda lejárni, ott beszélgetni, akkor más helyszínt keres a pletyka. A statikus elemek közül pedig az a lényeges, hogy mennyire azonosul a cégnek a saját magáról kialakított missziójával, víziójával, értékrendjével a dolgozó. Az egyik vállalatnál a munkavállalók arról pletykálnak, hogy vajon milyen problémába fog a felsővezetés belebukni, mivel eddig semmit nem tudtak eddig megoldani és van olyan cég, ahol erről biztos nem beszélnek, mert a board minden problémát megfelelően oldott eddig meg.

- Milyen a tipikus helyzet, amikor kialakul a vállalati pletyka? Ha nem nyomozza le az okokat, akkor milyen következményekkel kell a vezetőknek ebben az esetben számolniuk?

- Pletykatréninget tartok olyan cégeknek, ahol fontos a csoportok közti tevékenység. A legfontosabb az, hogy meg kell figyelni, a pletyka mennyire szolgálja a hivatalos információs kommunikációt. Azt vettük észre, hogy az 5 fős csoportokkal dolgozó cégeknél erősebb az információ-áramlás, mert ez még olyan kis csoport, amelynek folyamatos egyeztetésre van szüksége. Ezzel szemben a 30 fős csoportokkal működő szervezeteknél alig van csoportközi kommunikáció, mert ez már túl nagy csoportnak minősül. Itt inkább a csoporton belüli kommunikáció erősödik meg. A sok, kis csoportnál elég néhány ponton "beadni" az információt, míg a nagyobb létszámú csoportoknál több, szélesebb spektrumú egyeztetésre van szükség. A hivatalos vezetői hírlevél a nem-hivatalos, de sűrűn látogatott helyekre kitett hírfolyamot erősíti meg ebben az esetben.

Azt látom, hogy a pletyka akkor válik intenzívvé, ha a hivatalos információ-áramlást valami gátolja. Ha a vertikális úton nem jelenik meg az információ, akkor a dolgozók elkezdik maguknak legyártani azt horizontálisan. Ha ezt a vezető megismeri, akkor megtanulhatja a vállalata informális működésmódját is. A másik, pletykálkodásra okot adó szituáció az, amikor - szintén téves tény-észlelés miatt - hiedelmek alakulnak ki. Ha elmegy a főnök, sok esetben hihetik azt a beosztottak, hogy azért távozott, mert leépítés következik és ebből a helyzetből komoly események indulnak el. A sztrájkokat megelőző, akár évekig eltartó passzív rezisztencia állapota is kialakulhat. Az új főnök ilyenkor nem tudja, hogy miért nem dolgozik az osztálya. Egy-két munkavállalót el lehet küldeni, de mindenkitől mégsem lehet egyszerre megválni. Ha konkrét, időben bejelentett, jól kezelt csoportos leépítés mellett dönt a cég, akkor mindenki inkább túlteljesít, ha azonban lebegtetve van 4-5 hónapig a leépítés, akkor az kiválthat egy nagyfokú ellenállást.

A klasszikus, employer brandingen kívül a kríziskommunikáció során van korlátlan ereje a pletykának. Azokban az iparágakban, ahol előírás a kríziskommunikációs terv készítése és gyakorlatok végzése, jobban tudják a pletykát is uralni. Az élelmiszeripari cégeknél, ahol mérgező anyagok is belekerülhetnek a legyártott termékekbe, fontos, hogy a cég olyan pletyka-folyamot működtessen, ami a vevőkben azt erősíti meg, hogy minden a legnagyobb rendben van. Magyarországon három lépésen keresztül megismerhetőek a nagyvállalatok gyakorlatai. Mindenkinek van ismerőse/rokona/barátja, vagy a szomszédjának volt osztálytársa, aki egy ilyen, élelmiszeripari cégnél dolgozik. Ha a hivatalos kommüniké szerint minden rendben van, de közben az ott dolgozók azt híresztelik, hogy a cég nem tesz meg mindent az egészségkárosító hatás ellen, az jelentős károkat okoz.

- A hálózatkutatási eszközök használják már ma is a pletyka-útvonalakat. A kulcsemberek mellett beazonosíthatóak a pletykafészkek is. Eshet egybe a két szerep?

- Más az, akit mindenki keres, akinek a véleményére mindenki ad, akit vélemény-vezérnek is nevezhetünk és más az, aki aktívan keresi mindenkivel a kapcsolatot. Ő a szócső. A hálózatkutatások mindig a szervezet adott pillanatát mutatják meg és azt látjuk, hogy a szervezet számol a kulcsembereivel. A bizalom azonban olyan furcsa jelenség, amit lassan lehet felépíteni, de rossz döntéssel egy pillanat alatt le lehet rombolni. A tegnap kulcsembere mára elvesztheti az iránta táplált bizalmat, azzal, ha korrupciós ügybe keveredik.

- Az újfajta munkaszervezési módok, a Shared Service Centerek, a call-centerek, a távmunka nagyban hat a munkahelyi hálózatok spontán kialakulása ellen. Mi lesz az emberi kapcsolati hálóval és a pletykával ezeken a munkahelyeken?

- A kommunikáció annyira emberi megnyilvánulás, hogy nem is tudunk nem kommunikálni. Régen a nonverbális kommunikáció, most pedig az online kommunikáció mindenképpen folyik ezeken a munkahelyeken is. Küldünk egy smile-jelet, fölvonjuk a szemöldökünket, rámosolygunk a másikra automatikusan. Ugyanazokon a társas tereken, ahol a klasszikus, csoporton belüli pletyka terjed, most egysíkúbb módon, de szélesebb mezőben folyik a tudásmegosztás.

- Milyen annak a vezetőnek a kommunikációs stílusa, aki a felvételi interjún azt mondja a jelöltnek, hogy náluk nincs pletykálkodás?

- Álszent. Ebből a hozzáállásból bukás lesz, az biztos. Minden helyszínen, ahol emberek mozognak, nyilvánvalóan van pletyka. Persze, lehet azt hazudni, hogy nincs és eltagadva az igazságot egy nagyon energia-igényes működésmódot alakítani ki. A tiltott gyümölcs sokkal kívánatosabbá válik mindenki számára, úgyhogy ebben az esetben felfokozódik a pletyka-éhség is. Hosszú távon azonban ennek a disszonáns működésnek a fenntartása nem lesz jó senkinek sem. A pletyka mögött mindig feloldásra váró konfliktusok vannak, amiket érteni és kezelni kell.