Növekedett az új cégek száma a tavalyi év azonos időszakához mérten. 2011 óta folyamatosan csökken a cégalapítások száma, így a tavalyi első hat hónaphoz képest mért 5,9 százalékos emelkedés bizakodásra adhat okot. Bár a mostani javulás kétségkívül pozitív, mértéke mégis eltörpül a korábbi éveket jellemző visszaesésekhez képest. 2010-ben még rekordszámú, közel 50 ezer cég alakult éves szinten, ezt 20 százalékos visszaesés követte 2011-ben. Úgy tűnik, évi 25 ezer új céggel elértük a mélypontot 2015-ben. Ha az első félévi cégalapításokat nézzük, 2014 és 2015 között tapasztalhattunk jelentős – 22,45 százalékos – mérséklődést, ami 10 százalékponttal meghaladta a 2013 és 2014 közötti visszaesést. Ezek fényében az, hogy sikerült megfordítani a tendenciát és 6 százalék közeli növekedést elérni - kiemelkedő eredménynek számít.

Stabilabb cégekkel számolhatunk

A működő cégek száma továbbra is csökken, de még így is, valamivel több, mint 522 ezer működő vállalkozást tartottak nyilván Magyarországon az első félév végén. A 2013-as csúcs óta csaknem negyvenezerrel esett vissza a vállalkozások száma, de még így is bőven meghaladja a válság előtti időszak 480 ezer körüli értékét. Továbbra is magas a cégtörlések száma, a 2015-ös 52 ezret meghaladó az idei év első félévében további közel 26 ezer céget szüntettek meg.

Egyrészt a cégalapítások növekvő számának, másrészt az újonnan kezdeményezett megszüntetési eljárások visszaesésének köszönhető a 2015. év második felétől tapasztalható lassulás a cégszámok csökkenésében, emeli ki Keleti József a Bisnode Country Managere. Várhatóan ez a tendencia folytatódni fog az idei év második felében, illetve 2017 folyamán is, melynek eredményeként a magyar gazdaságban nagyobb fajsúllyal lesznek jelen a stabilabb vállalkozások.

2016 első hat hónapjában alakult cégek közül a legtöbb a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységű, illetve építőipari társaságok közül került ki. Ezekben az ágazatokban az új cégek száma megközelítette az 1650-et, vagyis közel minden negyedik idén alapított vállalkozás e két tevékenység valamelyikét választotta főtevékenységként. Érdekesség még, hogy ugyancsak az idei év első felét vizsgálva a nagy- és kiskereskedelem után ebben a két iparágban szűnt meg a legtöbb vállalkozás.

Az ágazatok csaknem negyedénél már növekvő cégszámokat tapasztalhattunk az utóbbi egy évben. Közülük is öt százalék felett nőt a működő cégek száma a közigazgatási szektorban, illetve több mint egy százalékos növekedést figyelhettünk meg a vegyiparban, bányászatban és élelmiszeriparban. A legnagyobb arányú cégszám csökkenést a kommunális tevékenységet végző és a textilipari társaságok között tapasztaltunk.

A korábbi évhez hasonlóan az idei első félév végén is a legtöbb társaság a szakmai, tudományos és műszaki, a kiskereskedelmi illetve az építőipari szektorban működött. Bár a nagykereskedelem részaránya 0,1 százalékot mérséklődött az előző évi értékhez képest, jelentősebb változások nem történtek az arányokban.

Csak egyetlen megyében nem lett kevesebb cég

Győr-Moson-Sopron megye kivételével mindenhol csökkent a működő társaságok száma az elmúlt 12 hónapban. A legnagyobb meglepetés Nógrád megye volt, ahol a cégek száma mindössze 0,3 százalékkal csökkent tavaly július eleje óta, míg egy évvel korábban itt mértük a második legnagyobb arányú cégszám csökkenést 4 százalék feletti értékkel. Fél százalék alatt maradt a cégszámok mérséklődése Csongrád és Bács-Kiskun megyékben, illetve országos átlag alatti csökkenéssel büszkélkedhet Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Pest és Veszprém megye, illetve Budapest. Arányaiban a legnagyobb cégszám csökkenés Komárom-Esztergom, Fejér és Heves megyékben történt.