Osztogatnak, vagy fosztogatnak?

A „sharing economy” cégek – Couchsurfing, Airbnb, Uber és társaik – úgynevezett „teremtő rombolással” forgatnak fel teljes iparágakat néhány év leforgása alatt – és hagyományos versenytársaiknak követnük kell a példájukat – derült ki a PwC Magyarország szakértői tanulmányából.

Kép: PP

„Munkavégzés a Kaptár közösségi házból, Szatyorboltból vásárlás, egy csavarhúzó bérlése a Miutcánk oldaláról, pihenés egy olasz házaspár kert végi házikójában. Rövid idő leforgása alatt teljesen más szokások váltak rutinszerűvé a néhány évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Minden bizonnyal az elmúlt és a következő évek egyik legfontosabb globális üzleti trendjéről és sikertörténetéről beszélhetünk a megosztáson alapuló gazdaság esetében, amely – bár vitákkal övezett – kétségkívül jelentős hatással lesz az életünkre és az üzleti környezetre is” – mondta Osztovits Ádám, a PwC Magyarország üzleti tanácsadási csoportjának vezetője.

A sharing economy lényege, hogy a felhasználók megosztják egymással: kihasználatlan kapacitásaikat, erőforrásaikat (pl. tárgyi eszköz, szolgáltatás, pénz), on-demand jelleggel (a fogyasztási igény felmerülésekor azonnal), rendszerint egy IT-platformon keresztül, bizalmi alapon, kiemelt jelentőséget tulajdonítva a személyes interakciónak, közösségi élménynek, miközben törekednek a fenntarthatóságra. A működési modellről és sikeres hazai és külföldi példákról olvashat itt.

2013-ban azon öt iparágban, amelyben ez az új üzleti modell leginkább jelen van, 15 milliárd dollár árbevételt értek el a sharing economy vállalatok. 2025-re bevételük várhatóan már a 335 milliárd dollárt is eléri, és ezzel a vizsgált piacok bevételének felét a megosztáson alapuló modellt követő cégek fogják uralni. 2015 júliusában a Wall Street Journal elemzése szerint az Uber értéke meghaladta az 50 milliárd dollárt, amivel értékesebbnek számít, mint az S&P 500-as cégek 80%-a, míg az Airbnb elérte a 24 milliárd dolláros cégértéket.

It-robbanás és globalizáció a hajtóerő

A sharing economy terjedése több társadalmi, gazdasági változásra is visszavezethető. Ilyen például a fejlett digitális platformok, valamint eszközök okozta „IT-robbanás”, amely minimalizálta a terjesztési költségeket. Szintén hatással volt a sharing economy térnyerésére a globalizáció és az urbanizáció, hiszen ez utóbbi már földrajzilag is közelebb hozta egymáshoz a keresletet és a kínálatot, elősegítve ezzel a megosztás lehetőségét. További fontos trend a gazdasági racionalitás; a hozzáférés alapú gazdaságban elég csak az eszköz-használat után fizetni, így nem kell a fenntartás költségeit is magunkra vállalni. Végül pedig a fogyasztói igények is megváltoztak: más lett a tulajdonhoz való viszony; ma már nem olyan fontos, hogy birtokoljunk egy autót, az viszont annál inkább, hogy gyors megoldást találjunk egy adott problémára. A fogyasztói döntésekben továbbá a környezettudatos szemlélet is egyre nagyobb szerepet játszik.

Dübörög a közösségi gazdaság – de kin gázol át?
Kettős a közösségi gazdaság megítélése, mivel ugyan egyértelmű, hogy a résztvevők és a fogyasztók számára hasznos, a hagyományos vállalkozások életet meglehetősen megnehezíti. Valamit kezdeni kell vele, de ez a szabályozóknak sem könnyű.
A Pwc tanulmánya szerint mindezek mellett a sharing economy vállalatok sikerességének másik fő oka a méretgazdaságosságukból fakadó jelentős költségelőnyük: a lokális piacra belépő globális szereplőnek a szolgáltatásnyújtásra eső fix költsége alacsonyabb a helyi szereplőkénél. Továbbá üzleti modelljük révén rendkívül gyorsan is terjednek, mivel egy új piacra való belépés számukra csak minimális költségekkel jár.

A szürke milliónyi árnyalata

„Bár az innováció a piaci verseny természetes velejárója, sőt hajtóereje,  a sharing economy cégek működése számos problémát és szabályozási igényt vet fel. Adózás és foglalkoztatás tekintetében szürkezónának tekinthető a szektor, így költségvetési szempontból egyértelműen a kifehérítése, az adóbevételek és a foglalkoztatottak számának növelése lehet a cél. A megosztás gazdaságában szereplők ugyanis – akik akár professzionálisan, teljes munkaidőben is végezhetik az adott szolgáltatást – alacsonyabb költségekkel és kisebb adminisztratív terhekkel szembesülhetnek a hagyományos szereplőkhöz képest, így versenyelőnyhöz juthatnak. További nehézséget jelent, hogy ugyan a sharing economy platformok által működtetett értékelési rendszerek jelentős önszabályozó hatással bírnak, nem minden esetben biztosított a felhasználók megfelelő védelme előre nem kalkulálható esemény vagy hiba esetén” – hangsúlyozza Osztovits Ádám.

Odafigyelés nélkül a megosztás sem környezetbarát
Habár környezetbarátnak gondoljuk a megosztáson alapuló gazdaságot, a valóságban, ha nem figyelünk oda, akkor itt is hamar túlfogyasztáshoz vezethet az emberi mohóság.
Többen megkérdőjelezik, hogy valóban fenntartható-e a sharing economy cégek működési modellje, mivel jó néhány, jelentős felhasználóbázissal rendelkező cég is veszteségesen üzemel. Kérdéses, hogy a jellemzően kockázati tőkéből finanszírozott agresszív piacszerzési életszakasz után közép és hosszú távon tudnak-e majd nyereségesen működni ezen cégek. Azonban a sharing economy modell egyre gyorsuló terjedése, a cégek robbanásszerű növekedése tagadhatatlan tény, ezért a vállalatok nem hagyhatják figyelmen kívül ezt a trendet. A „hagyományos” cégeknek mindenekelőtt azt kell átgondolniuk, hogy melyek azon szolgáltatási területek, ahol potenciálisan megjelenhet egy sharing economy szereplő, majd ezek azonosítása után a cégeknek választ kell találniuk, hogyan képesek lépést tartani ezzel a trenddel.

A hatékony válaszok iparáganként és cégenként különbözhetnek. A kevésbé veszélyeztetett iparágak esetén, ahol a sharing economy szereplők csak a piac egy kis szegmensét tudják megszerezni, inkább a reaktív válaszok, mint az ügyfélkör védelme lehet helyes megközelítés rövid távon. Közép és hosszú távon azonban, illetve a sharing economy által jobban fenyegetett iparágakban radikális lépések szükségesek, akár a teljes üzletmenetet is át kell állítani a megosztás gazdaságának megfelelő modellre.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo