Maga az amerikai gyártó jelezte, hogy a két, összesen 346 halottat követelő katasztrófa okainak kivizsgálása és a hibák kijavítása az ősznél is tovább húzódhat, akár a jövő évig. Addig azonban a repülési tilalom miatt az e gépeket használó társaságok természetesen nm várhattak, annál is kevésbé, mivel az utasszám világszerte tovább nő. Sok cégnél ezért nem elegendő a megmaradt flotta, bérlésre kényszerülnek, aminek messzemenő anyagi következményei vannak.

en.wikipedia.org

A CNBC londoni szakembert idézett, aki szerint a korábbi, 737-800-as Boeing gépek bérleti díja az utóbbi hónapokban 40 százalékkal emelkedett. A helyzetből elsősorban azok a lízing-társaságok húznak hasznot, amelyek túlnyomórészt öreg, kevéssé keresett gépeket adnak bérbe.

Azoknál nem csak a magas bérleti díj a gond, hanem az is, hogy sok üzemanyagot fogyasztanak. A 737 MAX egyik fő vonzereje a viszonylag alacsony fogyasztás.

A régi gépek repülési távolsága is rövidebb, így hosszabb útvonalakon leszállást, tankolást kell beiktatni, mutat rá a Focus. Ez tovább befolyásolja a fapadosok amúgy is nagyon takarékosan kalkulált költségvetését – de a nagyokét is. Az American Airlines például 400 millió dolláros veszteséggel számol ebben az évben a 737 MAX kiesése miatt.

A legnagyobb károkat mindenesetre a Boeing szenvedi el. A konszern az év 2. negyedében összesen csak 90 gépet adott el, 54 százalékkal kevesebbet, mint 2018 hasonló időszakában. A 737-es sorozatból a tavalyi 137 helyett e negyedben csak 24-et szállítottak ki. Azok a sorozat korábbi típusai, a MAX-gépek nem hagyhatják el a gyárat. A katasztrófák késleltetik az új típusok kiszállítását is, mivel mindent ismételten megvizsgálnak. Így elhalasztották a 777-9 jelzésű Boeingek kibocsátását. Azokat az ausztrál Qantas rendelte, hogy 2023-tól 21 órás közvetlen járatot indíthasson London és Sydney között. Ehhez 2022-ben kellett volna megkezdenie a próbautakat, de a Boeing csak jövőre tervezi a gép egyáltalán első repülését.