Magyarországon elsőként a multinacionális cégek alkalmazták, a hazájukban és más országokban már meghonosodott gyakorlatot, az egyterű irodákat. A 2008-as gazdasági válság arra késztette a cégeket, hogy költséghatékonysági szempontból helyeket csökkentsenek, így egyre jobban terjedtek ezek a megoldások.
Ugyanakkor a tulajdonosok, cégvezetők azt remélték, hogy az open-office segíteni fogja a csapatmunkát, hatékonyabbá teszi az együttműködést, és növeli az elkötelezettséget.
Az open-office-nak is van előnye és hátránya, de jelenleg többen utálják mint, szeretik.Az egyterű irodákban dolgozók jellemzően a zajra panaszkodnak, átjáróháznak érzik munkahelyüket, valamint kevés számukra a személyes tér, hiszen túl közel ülnek egymáshoz a kollégák. Sokan, idegenkednek attól, hogy ha rálátnak a monitorukra, amire pedig egy nagy open térben elég jelentős esély van.
A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 92,4 % számára meghatározó munkakörnyezetének minősége és 84,8% szerint befolyásolja munkájának minőségét is az hogy hol milyen irodában dolgozik. Ha ehhez hozzátesszük, hogy külföldi kutatások szerint
15%-kal rosszabb a nyitott irodákban dolgozók termelékenysége, hajlamosabbak koncentráció zavarra és nagyobb eséllyel betegednek meg, akkor egyértelművé válik miért ilyen elutasított ez a forma.Ahhoz, hogy igazán hatékony munkakörnyezetet hozzunk létre, meg kell ismerni a cég DNS-ét. A DNS-felmérés során feltérképezzük a vállalati kultúrát, a munkastílusokat, a munkavállalói demográfiát, a szervezeti struktúrát, a regionális hatásokat, az iparágat és nem utolsó sorban a munkavállalók igényeit. Így meghatározhatjuk, hogy a munkatársak számára milyen típusú munkaterületek felelnek meg leginkább, mi teszi kényelmessé és hatékonnyá az irodát.
