Nyugaton is szeretnek csúszni a számlákkal

Második éve csökken a halasztott fizetés népszerűsége a nyugat-európai cégek körében, de ezzel párhuzamosan nőtt a fizetési határidő és az átlagos fizetési késedelem is, ami növekvő üzleti kockázatot jelent.

Összeomlik a magyar egészségügy?
Mennyi pénz hiányzik a rendszerből?
Mitől lesznek rövidebb várólisták?
Csak a magánegészségügyre számíthatunk?
Online Klasszis Klub élőben Rékassy Balázzsal

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a szakértőtől!

2024. szeptember 18. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: SXC

Szinte minden tekintetben sokkal óvatosabbá váltak a nyugat-európai cégek egymással szemben, azonban 2015-ben már több mutató esetén is romlás következett be,  - áll az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb jelentésében. A vállalkozások valószínűleg pozitív tapasztalatokra tettek szert a készpénzes fizetések arányának növelésében, hiszen míg 2013-ban a nyugat-európai vállalatközi kifizetések értékének 45%-a, 2014-ben 42,4%-a, addig 2015-ben már csak 41,3%-a bonyolódott halasztott fizetéssel. Azonban a halasztott fizetés esetén a fizetési határidők tekintetében lazulás érezhető: a 2014-es átlagos 32 napos periódus 2015-ben 33 napra nőtt, bár ez még mindig nem éri el a 2013-as 33,7 napos átlagot. Ezen a területen jelentős eltérések tapasztalhatók az országok között: míg a német vállalkozások átlagosan 22 napos, addig a görögök 53 (belföldi vevők esetében 70) napos fizetési határidővel dolgoznak. Ezen belül a 90 napnál hosszabb határidők mértéke a németek esetében 1,3%, míg a görögöknél 14%.

A késve fizetés egyébként a magyar – és az európai gazdaság rákfenéje.

Ugyanakkor a hosszabb fizetési határidők nem eredményeztek pontosabb kifizetéseket, hiszen a 2014-es átlagos 20 napos fizetési késedelem 2015-ben 21 napra nőtt. Az átlagos 1 napos fizetési határidő hosszabbodással kombinálva ez azt jelenti, hogy a vállalkozások átlagosan 2 nappal később jutnak a pénzükhöz, mint tavaly.

A svédek és a dánok fizetnek a legpontosabban

Ezen a területen is nagyon eltérőek az országonkénti átlagok: hazai vevők esetében az olasz és a görög cégek 32 illetve 30 napos átlagos csúszást produkálnak, míg a lista túloldalán a svéd és dán vállalkozások állnak 9 illetve 12 napos késedelmekkel. Külföldi vevőik fizetésére a legtöbbet az olaszok várnak (átlagosan 29 napot), míg a görög cégek 5 napon belül pénzükhöz jutnak. Utóbbi jelenség magyarázata leginkább abban keresendő, hogy a görögök átlagosan kiugróan hosszú fizetési határidőket alkalmaznak. A fizetési késedelmek területén a legnagyobb hosszúságú növekedéssel az ír vállalkozások szembesülhettek hazai vevőik esetében (9 nap), illetve a britek külföldi vevőik esetében (10 nap) az elmúlt 2 évben.

KÉSIK A SZÁMLA? MÁR FIZETHET IS A VEVŐ!
Ha a vevő nem fizet határidőre, akkor kötelező a késedelmi kamat felszámolása, és minimum 40 eurónak megfelelő forintot is fel lehet számolni behajtási költségátalányként. Az átalány már egy nap késésnél is jár, s független a tartozás összegétől is.
„A nyugat-európai cégek ugyan a tavalyinál valamivel kisebb arányban, de hosszabb határidővel hitelezik egymást, azonban az adatok szerint ehhez még hosszabb fizetési késedelmek járulnak. Ez a még mindig éledező európai gazdasági életben könnyen rendszerszintű kockázattá válhat, amelyet minden cégnek a lehető leghatékonyabb módon kell kezelnie” – mutatott rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

(Magyarországon javult a helyzet az elmúlt években, de azért még lenne hová fejlődni.)

Több számlát fizetnek későn

Ugyancsak óvatosságra intheti a vállalkozásokat, hogy a vállalatközi számlák értékének 39%-át fizették késve, szemben a tavalyi 37,6%-kal, illetve a 2013-as 29,5%-kal. Azonban pozitív fejlemény, hogy kismértékben, de csökkent a behajthatatlan követelések értéke: 2013-ban az összes számlaérték 4,85%-át sohasem fizették ki, 2014-ben ez az arány már csak 1,7%, 2015-ben pedig 1,2% volt. Utóbbi probléma leginkább a görög vállalkozásokat érinti, ahol a számlaérték 3,3%-át sohasem fizetik ki, míg Ausztriában és Németországban 0,7% ez az arány.

A késedelmes fizetés háttérében meghúzódó okok nem változnak évek óta, a megkérdezett vállalkozások jelentős része (51,4%) szerint belföldi vevőik likviditási problémákkal küzdenek, ezért kényszerűségből választják a késedelmes fizetést. A hazai vevők késedelmes fizetésének okaként a források hiányát említők esetében Görögország 84%-os értékkel toronymagasan vezet, utána Olaszország következik 73%-kal, de figyelemre méltó a francia vállalkozók 59,2%-os értéke is; a sort a dánok zárják 14%-os értékkel. Külföldi vevők esetében a megkérdezett vállalkozások 37%-a említette első helyen ugyanezt az okot; itt megint Görögország vezet 57,1%-kal, míg az utolsó helyen ismét Dánia áll 17,9%-os értékkel.

A legnagyobb kihívás a költségcsökkentés

Azonban jelentős átrendeződés történt azon a listán, amely azt mutatja, hogy a nyugat-európai cégek szerint mi jelenti a legnagyobb kihívást a nyereségességükre 2015-ben. Idén a „költségek kordában tartása” került az első helyre 24 százalékos átlagos említettséggel; azonban a svájciaknál 31, a hollandoknál, olaszoknál és a franciáknál 29%-a jelölte meg ezt az első helyen. A második helyre a tavalyi győztes „kereslet csökkenése” került 20%-os átlagos említettséggel, azonban a svédeknél 33 százalékkal, a dánoknál 25 százalékkal ez jelenti az első számú kockázatot a profitra nézve. A „félelemlista” harmadik helyén az egészséges cash-flow hiánya áll 18 százalékos aránnyal, ugyanakkor a britek 29%-a, az írek 28%-a, az osztrákok 24%-a illetve a görögök 21%-a tart mindennél jobban attól, hogy képtelen lesz egészséges cash-flow-t produkálni az idén.

 

Véleményvezér

Rekordot döntött a külföldieknek kiadott magyarországi tartózkodási engedélyek száma

Rekordot döntött a külföldieknek kiadott magyarországi tartózkodási engedélyek száma 

Több tízezer ázsiai érkezett Magyarországra egyetlen év alatt.
Elképesztően nagy minimálbér-emelést terveznek

Elképesztően nagy minimálbér-emelést terveznek 

Jön az ezer euró feletti minimálbér.
Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború 

Egyre durvul a háború.
Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya

Épül-szépül az Orbán-család szuper luxus kastélya 

Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország.
Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók

Fejenként 600 millió forintról maradtak le a magyar kutatók 

A tudáspiacon a nulla eredmény rendszerszintű hibát jelez.
Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete

Sokba kerül nekünk szegény adófizetőknek a kormánypárti urak kissé zavaros szerelmi élete 

Kinek a pap, kinek a papné, valakinek meg mindkettő.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo