Nyugaton is szeretnek csúszni a számlákkal

Második éve csökken a halasztott fizetés népszerűsége a nyugat-európai cégek körében, de ezzel párhuzamosan nőtt a fizetési határidő és az átlagos fizetési késedelem is, ami növekvő üzleti kockázatot jelent.

Kép: SXC

Szinte minden tekintetben sokkal óvatosabbá váltak a nyugat-európai cégek egymással szemben, azonban 2015-ben már több mutató esetén is romlás következett be,  - áll az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb jelentésében. A vállalkozások valószínűleg pozitív tapasztalatokra tettek szert a készpénzes fizetések arányának növelésében, hiszen míg 2013-ban a nyugat-európai vállalatközi kifizetések értékének 45%-a, 2014-ben 42,4%-a, addig 2015-ben már csak 41,3%-a bonyolódott halasztott fizetéssel. Azonban a halasztott fizetés esetén a fizetési határidők tekintetében lazulás érezhető: a 2014-es átlagos 32 napos periódus 2015-ben 33 napra nőtt, bár ez még mindig nem éri el a 2013-as 33,7 napos átlagot. Ezen a területen jelentős eltérések tapasztalhatók az országok között: míg a német vállalkozások átlagosan 22 napos, addig a görögök 53 (belföldi vevők esetében 70) napos fizetési határidővel dolgoznak. Ezen belül a 90 napnál hosszabb határidők mértéke a németek esetében 1,3%, míg a görögöknél 14%.

A késve fizetés egyébként a magyar – és az európai gazdaság rákfenéje.

Ugyanakkor a hosszabb fizetési határidők nem eredményeztek pontosabb kifizetéseket, hiszen a 2014-es átlagos 20 napos fizetési késedelem 2015-ben 21 napra nőtt. Az átlagos 1 napos fizetési határidő hosszabbodással kombinálva ez azt jelenti, hogy a vállalkozások átlagosan 2 nappal később jutnak a pénzükhöz, mint tavaly.

A svédek és a dánok fizetnek a legpontosabban

Ezen a területen is nagyon eltérőek az országonkénti átlagok: hazai vevők esetében az olasz és a görög cégek 32 illetve 30 napos átlagos csúszást produkálnak, míg a lista túloldalán a svéd és dán vállalkozások állnak 9 illetve 12 napos késedelmekkel. Külföldi vevőik fizetésére a legtöbbet az olaszok várnak (átlagosan 29 napot), míg a görög cégek 5 napon belül pénzükhöz jutnak. Utóbbi jelenség magyarázata leginkább abban keresendő, hogy a görögök átlagosan kiugróan hosszú fizetési határidőket alkalmaznak. A fizetési késedelmek területén a legnagyobb hosszúságú növekedéssel az ír vállalkozások szembesülhettek hazai vevőik esetében (9 nap), illetve a britek külföldi vevőik esetében (10 nap) az elmúlt 2 évben.

KÉSIK A SZÁMLA? MÁR FIZETHET IS A VEVŐ!
Ha a vevő nem fizet határidőre, akkor kötelező a késedelmi kamat felszámolása, és minimum 40 eurónak megfelelő forintot is fel lehet számolni behajtási költségátalányként. Az átalány már egy nap késésnél is jár, s független a tartozás összegétől is.
„A nyugat-európai cégek ugyan a tavalyinál valamivel kisebb arányban, de hosszabb határidővel hitelezik egymást, azonban az adatok szerint ehhez még hosszabb fizetési késedelmek járulnak. Ez a még mindig éledező európai gazdasági életben könnyen rendszerszintű kockázattá válhat, amelyet minden cégnek a lehető leghatékonyabb módon kell kezelnie” – mutatott rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

(Magyarországon javult a helyzet az elmúlt években, de azért még lenne hová fejlődni.)

Több számlát fizetnek későn

Ugyancsak óvatosságra intheti a vállalkozásokat, hogy a vállalatközi számlák értékének 39%-át fizették késve, szemben a tavalyi 37,6%-kal, illetve a 2013-as 29,5%-kal. Azonban pozitív fejlemény, hogy kismértékben, de csökkent a behajthatatlan követelések értéke: 2013-ban az összes számlaérték 4,85%-át sohasem fizették ki, 2014-ben ez az arány már csak 1,7%, 2015-ben pedig 1,2% volt. Utóbbi probléma leginkább a görög vállalkozásokat érinti, ahol a számlaérték 3,3%-át sohasem fizetik ki, míg Ausztriában és Németországban 0,7% ez az arány.

A késedelmes fizetés háttérében meghúzódó okok nem változnak évek óta, a megkérdezett vállalkozások jelentős része (51,4%) szerint belföldi vevőik likviditási problémákkal küzdenek, ezért kényszerűségből választják a késedelmes fizetést. A hazai vevők késedelmes fizetésének okaként a források hiányát említők esetében Görögország 84%-os értékkel toronymagasan vezet, utána Olaszország következik 73%-kal, de figyelemre méltó a francia vállalkozók 59,2%-os értéke is; a sort a dánok zárják 14%-os értékkel. Külföldi vevők esetében a megkérdezett vállalkozások 37%-a említette első helyen ugyanezt az okot; itt megint Görögország vezet 57,1%-kal, míg az utolsó helyen ismét Dánia áll 17,9%-os értékkel.

A legnagyobb kihívás a költségcsökkentés

Azonban jelentős átrendeződés történt azon a listán, amely azt mutatja, hogy a nyugat-európai cégek szerint mi jelenti a legnagyobb kihívást a nyereségességükre 2015-ben. Idén a „költségek kordában tartása” került az első helyre 24 százalékos átlagos említettséggel; azonban a svájciaknál 31, a hollandoknál, olaszoknál és a franciáknál 29%-a jelölte meg ezt az első helyen. A második helyre a tavalyi győztes „kereslet csökkenése” került 20%-os átlagos említettséggel, azonban a svédeknél 33 százalékkal, a dánoknál 25 százalékkal ez jelenti az első számú kockázatot a profitra nézve. A „félelemlista” harmadik helyén az egészséges cash-flow hiánya áll 18 százalékos aránnyal, ugyanakkor a britek 29%-a, az írek 28%-a, az osztrákok 24%-a illetve a görögök 21%-a tart mindennél jobban attól, hogy képtelen lesz egészséges cash-flow-t produkálni az idén.

 

Véleményvezér

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo