Történetünk főszereplőjében sokan magunkra ismerhetünk. János lassan 20 éve alapította a cégét, minden vagyonát és tudását ennek szentelve. Az első pár évben éjjel-nappal dolgozott, mindent egyedül tartott kézben, ezért mindent látni és hallani akart, ami a cégben történt. Ha kellett, beállt a műhelybe dolgozni, ha arra volt szükség, leült áfát utalni. Eleinte két, majd négy, pár éven belül pedig már húsz ember dolgozott nála.
Néhány évvel korábban még nem volt sikere ebben. Mi változott azóta? Korábban az első rosszul sikerült megbeszélést még néhány követte. Hazafelé autózva János ilyenkor azon gondolkodott, hogyan sikerülhetett volna jobban. Végigjátszotta, mit és hogyan mondott, vajon azt megértette-e az üzleti partnere? Úgy értette-e? Sok vállalkozó számol be hasonló nehézségekről, sorra felteszik maguknak a kérdéseket: hogyan szerepelhettem volna jobban? Érthetőbben? Magabiztosabban?
A titok lényege a kommunikáció: a hangos tiszta beszéd és a tudatosan közvetített gesztusnyelv, a nonverbális kommunikáció.
A beszéd velünk született és a szocializáció során tanult készségünk. Ha szüleink tájszólással beszéltek hozzánk gyerekkorunkban, a beszédünkön sokáig érezhető lesz ennek az íze. Ha már kisiskolásként szavalóversenyeken szerepeltünk, nagyobb esély van rá, hogy magabiztosabban helytállunk egy későbbi tárgyalási szituációban. Beszédünk, kommunikációs készségünk életünk végéig folyamatosan változik, fejlődik, így nem csupán gyermekkorunkban, de felnőttként is hatást gyakorolhatunk rá. A legtöbb ember ezt meg is teszi.
A kezdeti kutatások (Darwin) azt feltételezték, hogy a nonverbalitás csakis érzelmek kifejezésének eszközei, de ma már tudjuk, hogy szorosan összekapcsolódik a kommunikációnkkal, célja, hogy a másik embernek információt közvetítsük vele. Amíg verbális készségeink alatt az írást és a beszédet értjük, a nonverbális fogalma ennél jóval többet takar. Jelenti a tekintetet, a testtartást, a hangszínt, a hangerőt, a kéz és láb gesztusait, a tárgyalópartnerekkel szembeni térközszabályozást, külön kiemelve a mimikai jeleket. Vannak konvencionálisan belénk rögzült nonverbális mozdulatok, például az integetés vagy az elutasítás. Ezek azonban azt a kockázatot is hordozzák, hogy kultúránként, de esetleg egy kultúrán belüli régiónként is változhatnak, mást és mást jelentenek, ezért nem biztos, hogy azonnal megértjük (dekódoljuk) például egy szicíliai beszélgető partnerünk gesztusait, hiszen sokkal határozottabbak, élénkebbek, mint amiket mi használunk.
Az írás-, olvasás- és beszédkészségek fejlesztésére már kisiskolás kortól nagy energiát fektetünk, állandó visszajelzést kapunk, osztályoznak, értékelnek minket. A nonverbalitásunk fejlesztésére kisebb hangsúly kerül életünk során, ritkán hallani olyat: „Hű, milyen jó összhangban volt a kezed és a mimikád, amikor feleltél!” Vagy: „Milyen jó volt a testtartásod!” Pedig a kommunikáció dekódolásában a nonverbalitásnak óriási szerepe van, kutatások szerint akár 93 százalékot is jelenthet az elmondottak értelmezéséből. Gondoljuk csak bele, mennyire fontos hogy mit szeretnék elmondani egy megbeszélésen, de tudjuk-e hogy milyen jelentőséggel bír, hogy ezt hogyan tesszük!
Ahhoz, hogy a mindennapi rutinunkon, az eddig megszokott beszédstílusunkon, meggyőző képességünkön változtassunk, nagyfokú tudatosság és jól megfogható, egyszerű technikák szükségesek. A jó hír azonban, hogy bárki számára elsajátíthatóak.
Ezek a technikák az úgynevezett kommunikációs készségfejlesztő vagy kompetenciafejlesztő tréningeken tanulhatóak, fejleszthetőek. Először visszahallgatni a hangunkat nem biztos, hogy a legfelemelőbb érzés, de gondoljunk csak bele, hogy mások is ezt hallják. Fontos, hogy tudjuk irányítani a hangerőnket, tudatosan figyeljünk a hangsúlyokra, hangszínünkre. Minél több visszajelzést kapunk szakemberektől, annál gyorsabban tudunk fejlődni, változni.
- Dr Buda Béla:A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, MRT Szakkönyvtár sorozat 1974
- Eric Berne: Sorskönyv, háttér kiadó 1997
- Montágh Imre: Tiszta beszéd, Holnap Kiadó, 2009
- Klaus Antons:A csoportdinamika gyakorlata, Synalorg Kft., 2006
Egy egyszerű technika a gyakorlásra: a következő megbeszélés, tárgyalás előtt szánjunk rá időt, és készítsünk egész alakos videót magunkról (telefonnal is tökéletes lesz), próbáljuk el, mit és hogyan szeretnénk mondani. Visszanézéskor ne csak a tartalomra figyeljünk, hanem nézzük meg magunkon a kéz- és lábtartásunkat, mimikánkat, hallgassuk meg, hol hangsúlyozunk, milyen hangerővel beszélünk. Hamar ki fog derülni, milyen önkéntelen mozdulatok teszünk, amik esetleg zavaróak lehetnek üzleti partnereinknek. Fontos, hogy ne akarjunk mindent azonnal megváltoztatni magunkon, mert az kudarcra van ítélve, hanem válaszunk ki egy minket is zavaró apróságot, és a következő megbeszélésen tudatosan azon változtassunk.
Ügyvezető, Lifetraining Kft.