A K&H kkv bizalmi index legutóbbi felmérése 500 hazai mikro,- kis- és középvállalkozást kérdezett meg arról, miként vélekednek a kisvállalati adóról. A kutatás eredménye szerint az év elején bevezetett kisvállalati adóról (kiva) a 100 millió forint éves árbevétel alatti vállalkozások több mint kétharmada hallott már. Ennek ellenére az adótörvény módosítása, ami szerint év közben is át lehet térni a kivára, továbbra sem mozgósította a vállalkozásokat. Az előző negyedévhez képest gyakorlatilag nem változott a már bejelentkezett cégek aránya, hiszen a NAV legutóbbi kimutatása alapján a kivás vállalkozások száma 7595 volt augusztus végén. (Pedig a kormány elképzelései szerint 400 ezer kisvállalat lépett volna át a kivába.)

„Tömeges áttérésre azonban a jövőben sem lehet számítani, mivel az általunk megkérdezett vállalkozások csupán 2 százaléka tervezi, hogy átáll a kisvállalati adózásra, és további 14 százalékuk még nem döntött a kérdésben. A vállalkozások 37 százaléka ugyanakkor azt jelezte, hogy biztosan nem fognak bejelentkezni a kiva hatálya alá. A kiva elutasítását minden negyedik cég azzal magyarázza, hogy nem felelnek meg a feltételeknek, és közel azonos arányban vélik a vállalkozások, hogy nem látják egyértelműen a kiva előnyét (21 százalék), illetve hogy biztosan rosszabbul járnának az áttéréssel (20 százalék)” – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H kkv-marketing-főosztály vezetője.

Forrás: K&H kkv bizalmi index

Az ipari vállalkozások lelkesednek

„A különböző ágazatokat tekintve az ipari vállalkozások a leglelkesebbek az új adónemet illetően,12 százalék már be is jelentette vállalkozását a kiva hatálya alá, és további 2 százalék tervezi még, miközben az átlagosnál jóval kevesebben, 24 százalékuk mondja, hogy biztosan nem fognak áttérni az új adónemre. A kereskedelmi és szolgáltató cégek mutatják ugyanakkor a legnagyobb ellenállást. Előbbieknél igaz, 3 százalékuk tervezi az áttérést, ugyanakkor 41 százalékuk véli úgy, hogy biztosan nem fognak áttérni. Hasonló a helyzet a szolgáltató cégeknél is, hiszen 2 százalék tervezi az átjelentkezést, miközben 42 százalék biztosan elutasítja azt” – tette hozzá a szakember. A kisebb cégeknél az új adózási formákkal szemben még mindig az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) is őrzi népszerűségét.

Még mindig tartja magát az eva

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásában a 2011. év végi több mint 88 700 után 2012 végén még mindig megközelítőleg 71 ezer evás volt, ami ugyan közel harmadával kisebb a 2011 előtti években megszokott 100 ezres nagyságrendnél, de még mindig tekintélyes szám, különösen, hogy új adózási formák is rendelkezésre állnak. Az evásokon belül a társas vállalkozások súlya tovább nőtt, részarányuk 2012-ben már 64,1 százalék volt. Változatlanul az együttesen 93,5 százalékos részarányt megközelítő korlátolt felelősségű (kft.) és betéti társaság (bt.) a leginkább jellemző gazdálkodási forma. Az utóbbiak adják a társas vállalkozások csaknem 70 százalékát. Az összes evás vállalkozás 29,4 százaléka (a társas vállalkozások nem egészen fele) tartozik a számviteli törvény hatálya alá, a többi úgynevezett bevételi nyilvántartást vezet.

A zónákkal kapcsolatban nagy a bizonytalanság

A kivához hasonlóan az év elején bejelentett szabad vállalkozási zónákban sem tolonganak a cégek. A legelmaradottabb kistérségek felzárkóztatását célzó szabad vállalkozási zónák létesítésével kapcsolatban komoly bizonytalanság tapasztalható a kkv-k körében. (A zónák által a vállalkozóknak nyújtott kedvezményekről részletesebben itt olvashat!)

A vállalkozások jelentős része még nem tudta eldönteni, hogy kedvező-e számára vagy sem a szabad vállalkozási zónák feltételrendszere, és sokan vannak, akik szerint egyszerre kedvezőek és kedvezőtlenek a kritériumok. Azon vállalkozások, amelyek nem rendelkeznek telephellyel szabad vállalkozási zónában, vagy nem tudnak eleget a lehetőségekről, többsége biztosan nem létesítene telephelyet csak azért, hogy igénybe vehesse a többletkedvezményeket.

Hogy mit is jelent a különleges gazdasági övezet, arról itt olvashat bővebben!