Jövőre jelentősen átalakul a juttatások adózása. A SZÉP-kártya kivételével a dolgozói juttatások ugyanúgy adóznak, mint a bér, vagyis nemcsak a munkaadónak kell majd adóznia, hanem a munkavállalónak is. „Az új szabályozás egységesen érvényes minden juttatásra, amely nem szerepel nevesítve az adótörvényben” – magyarázta Fata László cafetéria-szakértő az Edenred által szervezett szakmai háttérbeszélgetésen.
Nem épül be a bérbe
A többi munkaadó így vagy úgy, de a jövőben is adni fogja azokat. A vállalkozások nagyjából kétharmada már akkor úgy nyilatkozott, hogy megtartja a jelenlegi összeget – a magasabb adóteher ellenére. „A juttatások bérbe építése több szempontból sem vonzó alternatíva a munkaadóknak. Ellene szól, hogy rugalmatlan és jelentős adminisztratív teherrel jár” – közölte Balázs Krisztián. Pethő Anikó, az Aerenson Consulting tulajdonos-vezetője szerint a bérbe építés ellen szól az is, hogy az viszonylag gyorsan erodálódik. Fél év elteltével már nem juttatásként tekint a kis pluszra a munkavállaló, így annak elvész a munkaerő-megtartó ereje: a munkavállaló szinte már várja a következő béremelést. „A juttatások továbbra is fontosak, mégpedig a munkaerő megszerzésében és megtartásában – vélekedett Pethő Anikó. A munkaerőpiaci nyomás miatt a munkaadók egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a személyre szabott csomagok kialakítására, ennek érdekében pedig nemhogy megtartják, hanem színesíthetik is a cafetéria-választékot.
„Hogy mennyire lehet személyre szabni a juttatásokat, első sorban attól függ, mekkora összegről van szó. Ha túl kicsi az ajándék, akkor az inkább sértő, mint motiváló” – mutatott rá Klein Sándor munkapszichológus. Szerinte a cafetériának egyébként is csak bizonyos jövedelmi határ fölött van létjogosultsága, hiszen ha nagyon alacsony a fizetés, és a szükségleteket is alig lehet belőle finanszírozni, akkor a pénz sokkal fontosabb lesz a juttatásnál.
Nem szüntetik meg teljesen
Balázs Krisztián szerint nagyjából úgy lehetne meghatározni a juttatás minimális összeget, hogy abból az alkalmazott minden nap tudjon melegételt fogyasztani. Magyarországon ez nagyjából 20 ezer forint, ha havi 20-22 munkanappal számolunk. A felső határ pedig a csillagos ég, amelybe már jellemzően komplex szolgáltatások épülnek be, amilyen a családra kiterjedő egészségbiztosítás, a gyerekek taníttatása vagy akár a baby sitter költsége. A juttatás nem feltétlenül forintosítható, miközben nem megfizethető előnyként értékelheti a munkavállaló, ha otthonról dolgozhat, vagy beviheti a kutyáját az irodába. „Előfordulhat, hogy ezen előnyök miatt egy jóval magasabb fizetésre is nemet mond az alkalmazott. Ha elmehet néhány hónap fizetés nélküli szabadságra, akár évekig lojális maradhat a cégéhez” – magyarázta Pethő Anikó.
Az Edenred kutatása szerint az adókedvezmény megnyirbálása se vette el a cégek kedvét a cafetériától: a megkérdezett vállalkozások 39,9 százaléka nem változtat a meglévő rendszerén. Ez elsőre rendkívül alacsonynak tűnik, valójában a helyzet egyáltalán nem rossz. Összesen 64,5 százalék az ideivel megegyező keretben gondolkodik jövőre is, 16,9 százalék pedig a bérbe építi azt. Mindössze 10,9% mondta azt, hogy megszünteti a cafetériát, 3,3% pedig csökkenti annak mértékét.
A legnagyobb dilemma ugyanakkor egyértelműen a tavaly bevezetett készpénz-juttatás kezelése lesz. Ezt 100 ezer forintig lehetett kedvezményes adózás mellett adni, ami havi 8 ezer forintot jelent. Ez jövőre bér szerint fog adózni. Ez a legnagyobb csapda: azért adták, mert alacsonyabb volt az adó, de a szabályozás megváltozott, és azt sem lehet tudni, nem változik-e ismét – mondta Balázs Krisztián.
