Arra a kérdésre, hogy vajon a szervezeti hierarchiában való előrejutás, vagy az új ismeretek elsajátítása közül melyiket választanák, a magyar válaszadók túlnyomó többsége (78%) az új ismeretek mellett tette le a voksát. A legmagasabb arányt Dániában mérték (87%), ezután következik Olaszország (84%), Norvégia (82%,) majd Svédország (81%) - derül ki a Kelly Global Workforce Index (KGWI) felmérés legfrissebb eredményeiből.
A felmérés egyik kifejezetten érdekes megállapítása az, hogy az új ismeretek elsajátításának az előléptetés elé rangsorolása nem korlátozódik a speciális szaktudással, felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező - az ún. professional/technical (P/T) kategóriába tartozó - munkavállalókra, akiktől általában elvárható, hogy ismereteik bővítését, fejlesztését tartsák fontosabbnak. (Azt sem árt szem előtt tartani, hogy mennyibe kerül a munkavállalók képzése és hogyan kell adózni utána!)
"A munkavállalók kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az új ismeretek elsajátításának, és tisztában vannak vele, milyen fontossággal bír a tudás állásuk jövőbeni biztonsága és karrierjük alakulása szempontjából” – emelte ki a kutatás kapcsán A Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Jónás Anikó.
Képzésbe kellene fektetni
A szakember szerint sok munkáltató gyakran előléptetéssel jutalmazza dolgozóit, melyet nem minden esetben kísérnek olyan intézkedések, amelyek biztosítanák, hogy a munkavállalók megfelelő ismeretekkel, készségekkel rendelkezzenek a jövőre nézve. Vélhetően hatékonyabb lenne olyan képzésbe és szakmai fejlesztésbe fektetni, amelynek révén a versenyképességnek a gyorsan változó gazdaságban való fenntartásához szükséges ismeretek szerezhetők. Képezni mindig érdemes, például hatalmas lehetőséget jelenthet az, ha az idősebb kollégákat sem hagyják magukra ezen a területen.
A tehetség fejlesztésének kulcseleme annak biztosítása, hogy a munkavállalók tisztában legyenek vele, hogyan zajlik ismereteik, készségeik fejlesztése a jövőbeli célok érdekében, ezért a munkáltatók és munkavállalók közötti strukturált karrierbeszélgetések elengedhetetlenek a tehetséges munkavállalók hatékony menedzseléséhez. A karrierbeszélgetések ideális esetben az átgondolt karriermenedzsment szerves és rutinszerű részét képezik, gyakran azonban mégsem kerül rájuk sor.
Nemzetközi összesítésben a munkavállalók 38%-a nyilatkozta, hogy részt vett karrierfejlesztési beszélgetésen az elmúlt egy évben. Az APAC államokban lényegesen több dolgozó (50%) vett részt karrierfejlesztési beszélgetésen, mint az EMEA régióban (41%). Magyarországon a megkérdezettek 18%-a vett rész strukturált karrierbeszélgetésen. A munkavállalók részéről némi cinizmus is megfigyelhető ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy mennyit érnek a karrierfejlesztési beszélgetések a karrier előmozdítása szempontjából.
Nemzetközi összesítésben a munkahelyi karrierfejlesztési beszélgetésen részt vett 38%-nyi dolgozó mindössze fele (48%) értett egyet azzal, hogy a beszélgetés hasznos volt jövőbeni előrejutási lehetőségek tekintetében.
Az eredmények erős regionális szóródást mutatnak. Az APAC államokban lényegesen több munkavállaló (57%) vélte úgy, hogy e beszélgetések segítségükre voltak jövőbeni előrejutási lehetőségek szempontjából, mint az EMEA régióban (42%), Magyarországon a megkérdezettek 44%-a tartotta hasznosnak az ilyen típusú elbeszélgetéseket.
