A Magyar Bankholding, valamint az NMS Hungary legfrissebb kis- és középvállalkozások érintő kutatása a legalább 300 millió forint éves árbevétellel rendelkező vállalkozások megvalósult beruházásainak alakulását vizsgálta. A 2021 őszén, közel ötszáz cég részvételével elvégzett felmérés alapján egyértelműen látható, hogy az elmúlt két év során jelentős beruházásokat hajtottak végre a vállalkozások. A megkérdezettek 47 százaléka valósított meg nagyobb, minimum 10 millió forint értékű beruházást, 60 százalékuk pedig 100 millió forintos összeghatár alatt tartotta a fejlesztés értékét; 14 százalékuknak több beruházása is volt.
Fejlesztés, mint beruházási cél
A nagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak több lehetőséget láttak a beruházásokban: a hárommilliárd forint feletti árbevételű vállalkozások kétharmada legalább egy, negyedük pedig több fejlesztést is végre tudott hajtani. Az iparágakat tekintve az építőiparban tevékenykedő cégek voltak a legaktívabbak – 52 százalékuk legalább egy, míg 17 százalékuk több beruházásba is belevágott. Második helyen az ipari ágazat végzett: 39 százalékuk hajtott végre legalább egy darab 10 millió forint értékű beruházást az elmúlt két évben, míg ebben a szektorban a cégek több mint negyede több bővítést is végzett.
A megváltozott gazdasági helyzet leginkább a kereskedelmi és a szolgáltatási szektorokat érintette, ezeken a területeken jelentek meg a legkisebb számban a beruházások – a szolgáltatók 61, míg a kereskedő vállalkozások 67 százaléka nem hajtott végre érdemi fejlesztést. A beruházások összértéke a megkérdezett vállalkozások 61 százaléka esetén nem lépte át a 100 millió forintot.
A legfőbb üzleti célként a kapacitásbővítést, a régi gépek, eszközök cseréjét, valamint a technológiai fejlesztést jelölték meg. A beruházások ötödénél ugyanakkor a tevékenység, termékportfólió bővítése is üzleti célként szerepelt a válaszok között, a megkérdezettek 14 százaléka pedig kifejezetten új termék, vagy szolgáltatás bevezetését célozta meg. Az energiahatékonyság fejlesztése több esetben is a megjelent a válaszok között, majdnem minden ötödik beruházás esetén (19 százalék) ezt a célt is megemlítették.
Finanszírozási források
A legalább 300 millió forint éves árbevétellel rendelkező vállalkozások döntő többsége (82 százalék) saját tőkét is felhasznált a beruházások finanszírozásra, egyötödét államilag támogatott hitelből vagy állami pályázatokból fedezték, míg piaci kamatozású hitel a beruházások mindössze 8 százalékánál volt szükséges. A hárommilliárd forintnál magasabb árbevételű, valamint az iparban tevékenykedő vállalkozások nagyobb számban vették igénybe az állami pályázati lehetőségeket (37 százalék és 35 százalék).
Erős pozíció a kkv-szektorban
A Magyar Bankholding tagbankjai jelenleg is Magyarország második legnagyobb piaci szereplői összesített mérlegfőösszeg alapján, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank összesített KKV hitelállománya pedig közel 700 milliárd forint, amely a piac több mint hatodát fedi le. A bankcsoport számos területen piacvezető pozíciót céloz meg, így a vállalati szegmensben, azon belül is a nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos kis- és középvállalati szektor hitelezésében, valamint a lízing piacon.
A bankcsoport a tagbankokon keresztül jelenleg több mint 25 ezer KKV ügyfél számára biztosít a saját tagbanki termékek mellett olyan kedvező feltételekkel elérhető állami konstrukciókat, mint a Széchenyi Kártya Program vagy az EXIM Kárenyhítő program. A Magyar Bankholdinghoz tartozó pénzintézetek a szeptember végén lezárult NHP Hajrá! Program keretében több mint 26 ezer ügylet révén közel 900 milliárd forintot, a július 1. óta elérhető Széchenyi Kártya GO! Programban közel 14 ezer hitelügylettel 355 milliárd forintot, míg az exportösztönző EXIM Kárenyhítő Programban több mint 110 milliárd forintot juttattak a vállalkozások részére.
