Kép: Pixabay

A vagyonszerzési illeték szabályai igen összetettek és számos mentességi, illetve kedvezményi lehetőséget biztosítanak, melyek kihasználásával jelentős megtakarítások is elérhetőek a gyakran igen nagy kiadással járó ingatlanvásárlások esetén.

Vagyonszerzési illeték

Az ingatlanszerzés tekintetében a vagyonszerzési illeték három kategóriájának van jelentősége: az öröklési-, az ajándékozási-, illetve a visszterhes vagyonszerzési illetéknek. Amennyiben a tulajdonszerzés nem felel meg egyetlen illetékmentességi kritériumnak sem, az illetékfizetés szempontjából, a megszerzett tulajdonrész mértéke kiemelt fontossággal bír, ugyanis a vagyonszerzőnek csak a tulajdoni hányadának megfelelő tulajdonrész után kell az illeték arányos részét megfizetnie.

A lakásnak nem minősülő ingatlanok utáni öröklési és ajándékozási illeték

Az öröklési és ajándékozási illetékre vonatkozó szabályok alapjaikban véve azonosak, de főleg a mentességek tekintetében jelentős eltérések mutatkoznak közöttük. Jó tudni, hogy nem csak az örökség, hanem a haszonélvezeti jog megváltása, a hagyomány, a meghagyás alapján történő vagyonszerzés, a kötelesrész szerzése, valamint a halál esetére szóló ajándékozás után is öröklési illeték szabályait kell alkalmazni. Az ajándékozási illeték az ingatlan-, vagy ingó ajándékozása, a vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, az ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondása esetén merül fel - írta szakértői cikkében együttműködő partnerünk, az Adó Online.

A lakásnak nem minősülő ingatlanok utáni öröklés és ajándékozás esetén – amennyiben mentességi és kedvezményi feltételek nem állnak fenn – az örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18% mértékű vagyonszerzési illeték kötelezettség merül fel. Az örökség és az ajándék tiszta értéke a megszerzett vagyonnak a hagyatékot terhelő tartozással, illetőleg az ajándékot terhelő adóssággal és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre, illetőleg megajándékozottra eső részével csökkentett forgalmi értéke.

Ha más személy örökli, vagy kapja ajándékba az ingatlan tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjog megszerzője a haszonélvezetnek, használatnak az illetéktörvény által meghatározott értékével csökkentett forgalmi értéke után, míg a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési, illetve az ajándékozási illetéket. A vagyoni értékű jogok illetéktörvény szerinti értékének meghatározása során több szempontot kell egyidejűleg figyelembe venni: egyrészről azt, hogy a jog határozott, vagy határozatlan időre szól, másrészről hogy a jog szerzője természetes személy, vagy sem. A vagyoni értékű jog meghatározásában kalkulátorunk segítséget nyújt bárki számára.

A személyes illetékmentességen kívül (mely többek között a Magyar Államot, a helyi önkormányzatokat, a költségvetési szerveket, az alapítványokat, stb. illet meg) a lakásnak nem minősülő ingatlanok esetén számos (tárgyi) illetékmentességi, illetve kedvezményi szabály létezik:

Mentes az öröklési illeték alól:

az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint a túlélő házastársa által megszerzett örökrész;

az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és neveltszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint;

a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít;

az örökös, ha az örökölt termőföldet családi gazdálkodó örököstársnak ellenszolgáltatásért átengedi.

Öröklési illeték kedvezmények:

A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított 2 évig késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.

Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét (9%), ha pedig az örökös az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély, akkor egynegyedét (4,5%) kell megfizetni.

Mentes az ajándékozási illeték alól:

az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett örökrész;

a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés;

a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át;

termőföld megszerzése ajándékozással az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatása feltételeként;

az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése.

Öröklési illeték kedvezmények:

Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét (9%) kell megfizetni.