Nem kell eladni a földet!

Fogyasztó és termelő érdek- és kockázati közösséget vállal egymással, cserébe egyiküknek megélhetést nyújt a ház körüli föld, másikuknak jó minőségű, biztos forrásból származó frissen szüretelt, az évszaknak megfelelő zöldség és gyümölcs kerül az asztalára egész évben.

Európában hol közösségi gazdálkodásnak, hol szerződéses gazdálkodásnak vagy szolidáris gazdálkodásnak hívják, de a filozófia mindenhol ugyanaz: a vidéki kistermelő akkor életképes, ha személyes kapcsolatot alakít ki a fogyasztóval. Az „áruért” a termelőhöz kell menni, vagy egy közeli városban kijelölt elosztópontra, adott napon. A gazdáknak nem kell néhány termény nagy mennyiségű előállítására összpontosítaniuk, fenntarthatják a változatosságot – állítja a Vidékfejlesztési Szaktanácsadók Országos Szövetsége. Miközben biztosított a megélhetésük, hozzájárulnak a fenntarthatóbb mezőgazdasági struktúra kialakításához is: elkerülhető a monokultúrás termelés, nincs szükség vegyszerekre, sem a GMO növények bevonására.

A közösségi gazdálkodás lehetővé teszi a veszteséges kisgazdaságok megmenekülését - Kép: MTI

Fogyasztó és termelő közösen viselik a felelősséget: a földtől és az időjárástól függően lesz hét, hogy a kosárban több lesz, lesz, hogy kevesebb. Az ilyen együttműködések lényege a partnerség, kevésbé a vevő–eladó reláció. A közösségi mezőgazdaságnak hosszabb távon sem célja a nagyüzemi termelés, sokkal inkább a korábban haszontalan földek művelésbe vonása, illetve a kisebb termelők – és így a falvak – fenntartása.

Előre fizet, frisset kap

Hagyományos marketing helyett
Rendszeres kapcsolatot kell tartani a fogyasztókkal.
Hagyományos marketing helyett a megismerést és a kapcsolat kialakítását segítő ötletek kellenek.
Szervezzünk gazdaságlátogatást.
Legyünk aktívan jelen a közösségi oldalakon.
A kommunikáció témája lehet az egészséges életmód vagy a dobozban lévő termények felhasználását segítő receptek.
A fogyasztók bevásárlókörökbe tömörülnek, és megkeresik az igényeiknek megfelelő termelőket, de sok helyen a kezdeményezést gazdák indítják el – magyarázza Perényi Zsófia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa. Utóbbi típuson belül itthon leginkább az úgynevezett dobozos rendszer működik: a gazda megtervezi, hogy mi kerül az előre rendelt csomagokba, és az ő felelőssége, hogy ezek megteljenek. A saját földje nyújtotta kínálat másokkal összefogva bővíthető. Pék, méztermelő, halász is tagja lehet a szövetkezetnek, és sajt vagy hús is kerülhet a kosárba az együttműködéstől függően. Mindezért cserébe a fogyasztók általában 1–3 hónapos, de van, ahol féléves szerződésben vállalják, hogy átveszik a terményeket. Az ár az éves fenntartási költségek és a tagok létszámának függvénye.

A közösségi termelésben leginkább a családi gazdaságok vesznek részt. Az előre rendezett eladásnak köszönhetően egyetlen kereskedelmi csatornán keresztül értékesítenek, se piacolás, se felvásárlókkal való küzdelem nem terheli őket. Állami támogatás sehol nem segíti ezt a gazdálkodási formát, a gazdák mégis az átlagnál magasabb jövedelemre tehetnek szert.

Ökotanya hat hektáron

Nehéz helyzetben a gazdálkodók
Mentőöv kellene a magyar állattenyésztőknek. Az ágazat súlyos válsággal néz ugyanis szembe az egyre csak emelkedő takarmányárak következtében: elsősorban a legfontosabb takarmánynövény, a kukorica ára indult emelkedésnek, miközben a sertések száma a világháború óta nem látott szintre süllyedt.
Az idei az első nagy termelési éve az Alföldön működő Évkerék Ökotanyának. Az ott gazdálkodó fiatal házaspár jelenleg mintegy hetven családot lát el, fogyasztóikkal három hónapos szerződést kötnek. Az indulás előtti télen pontosan felmérték az igényeket és lehetőségeket.

– Áttekintettük a meglévő területünk termőképességét, az itt életképes helyi fajtákat, utánanéztünk, mennyi egy család átlagos fogyasztása – mondja Kiss-Kovács Orsolya, a kertészmérnök végzettségű pár hölgy tagja. Adatokat tudtak szerezni a francia AMAP-tól, a kistermelői mezőgazdaságot szolgáló szövetségtől is, így kiderült, egy hektár körülbelül negyven család igényeit képes kiszolgálni. Támogatást leginkább civil szervezetektől kaptak, de induló gazdálkodóként fiatal gazdáknak szóló támogatásra is pályáztak. A közösségépítésre helyezték a hangsúlyt, a helyi Waldorf iskola a fenntarthatóság iránt eleve elkötelezett szülői közösségére kezdték építeni vásárlókörüket. Később a közeli településeken szervezett fenntarthatósági filmklubot is tartottak, és rendszeresen frissítik blogjukat is. Növekedni akarnak, hogy a birtok ne csak kettejük megélhetését fedezze, ezért azt tervezik: összefognak a szomszédos családokkal.

Véleményvezér

Kiderült, hogy milyen típusú orosz rakéta találta el a kijevi gyerekkórházat

Kiderült, hogy milyen típusú orosz rakéta találta el a kijevi gyerekkórházat 

Példátlan állami terrorcselekmény volt.
Croissant mindössze 2 ezer 500 forintért

Croissant mindössze 2 ezer 500 forintért 

Régen a lángos egy olcsó népi eledel volt, ma már egy másik kategória, ahogy sok egyéb élelmiszer is.
Varga Judit, Magyar Péter exneje jó párt választott a régi helyébe

Varga Judit, Magyar Péter exneje jó párt választott a régi helyébe 

Egy különleges közbeszerzés furcsaságai.
Hadházy Ákos újabb gyöngyszemet talált a piliscsabai erdőben

Hadházy Ákos újabb gyöngyszemet talált a piliscsabai erdőben  

2,2 milliárd forintból, EU-s támogatással épül egy tűzoltólaktanya. 
Ilyet még nem látott, újabb luxus bölcsődét talált Hadházy Ákos

Ilyet még nem látott, újabb luxus bölcsődét talált Hadházy Ákos  

i bölcsőde EU-s támogatással, 220 millióból épült Ürömön, leginkább egy villára hasonlít. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo