Nem kell egyetértés a döntéshozáshoz

Sok esetben végtelenül lelassítja a döntéshozás folyamatát, ha egy cégben minden esetben teljes egyetértésre törekszünk. Szakértőnk szerint erre nincs is szükség.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egy cég növekedésével gyakran együtt jár, hogy egyre lassabban hozzák meg a döntéseket. Hogy ezt elkerüljük, érdemes szétválasztani a döntési szinteket. Ez segíti, hogy mindenki azzal a témával foglalkozzon, amiben kompetens és illetékes így nem rabolják egymás idejét. Hogy hogyan tegyük ezt, arról itt olvashat részletesen.

További javít a helyzeten, ha nem törekednek mindenben teljes egyetértésre. Ehelyett kérdés-típusonként meghatározzák, hogyan fognak döntést hozni. Sok lehetőség van, nem kell kizárólag egyet követni.

Kép:Pixabay

Teljes egyetértés (konszenzusos döntés): akkor születik döntés, amikor abban mindenki egyetért. Ha bárki hezitál, újra kell gondolni, tovább kell beszélni a dologról (néhányan biztos emlékeznek még a 12 dühös ember című filmre).

Előnye, hogy mindenki számára megfelelő megoldás születik. Hátránya, hogy nagyon lassú tud lenni. Ezen kívül, ha ütköznek az érdekek, soha sem lesz egyetértés, így a döntés is maximum látszatdöntés lesz.

Szavazás: Gyors, de foglalkozni kell azokkal, akik „ellenében“ döntöttek, hiszen nekik is ugyanúgy képviselni kell az eredményeket.  Ezt sokan úgy teszik meg, hogy különböző garanciákat adnak a „vesztesek" aggályaikra. Néha azonban előfordul, hogy feláll egy-egy vezető, mert nem ért egyet az eredménnyel. Ez benne van a szavazásos döntésekben.

A szavazás sem fekete-fehér, ezt a döntéstípust sokféleképpen lehet finomítani. Bizonyos döntéseknél például elő lehet írni a 75%-os vagy még nagyobb többséget. Emellett egy-egy szereplő kiemelésére lehet tenni vétójogokat. Például a board döntéseknél bizonyos kérdésekben a tulajdonos képviselőjének vétójoga lehet.

Veszélyes is lehet a túl erős vezető
A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) jelentős részét tulajdonos-menedzserek vezetik, akik jellemzően saját kezükkel, verejtékükkel hozták létre és tartják életben a cégüket. A tulajdonosi szemléletből következő vitathatatlan motiváció, a cég iránti megkérdőjelezhetetlen lojalitás mellett ez azzal az előnnyel is jár, hogy ezek a vezetők biztosan minden porcikájában ismerik a kezük alatt lévő vállalkozást. Az üzlet szempontjából a mindent kézben tartó egyetlen „központi agy" azonban hátrányokkal is járhat.
Egyszemélyi döntések: ezeket sokan „antidemokratikusnak“ tartják. A demokrácia azonban nem egy vállalati forma.

Az egyszemélyi döntések nagy előnye, hogy egyértelműen felel valaki a következményekért. Rengeteg olyan döntés van, ahol valójában csak egy-egy vezető kompetens a témában - itt nem érdemes kinyitni a döntéshozók körét.

Az egyszemélyi döntések nem jelentik azt, hogy valaki „despotikus“ lenne. Kísérletekben igazolták, hogy az egyik leghatékonyabb döntési forma, amikor egy döntéshozó meghallgatja a javaslatokat, begyűjti az érveket és ellenérveket majd a döntést maga hozza meg.

Dr. Ilosvai Péter partner, menedzsment tanácsadó Konraad Consulting

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo