A magyar fiatalok 15 százaléka vásárolt szándékosan hamisított árucikket 2015-ben, ami felette van a 12%-os uniós átlagnak. Ezzel az értékkel az uniós országok középmezőnyében foglalunk helyet. E negatív rangsort egyébként Görögország vezeti 24%-kal, őt pedig Észtország és Ciprus követi 22, illetve 20%-kal, majd Szlovénia, Spanyolország következik 19%-kal – derült ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) elemzéséből.
Az elemzés kiemeli Magyarország kapcsán, hogy a fiatalok általában ritkán vásárolnak szándékosan hamis terméket az interneten, többségük pedig nem is igazán figyel arra, hogy az adott termék hamis, vagy sem. Ha vásárolnak is hamis terméket, akkor sem várják el ugyanazt a színvonalat, mint az eredetinél.
Nagyon fontos tudatosítani a fiatal felhasználókban, hogy a hamisított termékek nemcsak a fogyasztót károsítják meg a minőség, a termék élettartam vagy az egészségvédelem szempontjából, hanem komoly negatív gazdasági hatásokkal is járnak, amennyiben a gyártók termelési és beruházási tevékenységének csökkenéséhez, munkahelyek megszűnéséhez vezetnek. A hatékony megelőzés érdekében itt is szükség van a magyar hatóságok aktív közreműködésére és az egységes uniós fellépésre.” - mondta Bendzsel Miklós, a HENT elnökhelyettese. A kutatás szerint a magyar fiatalok az alábbi szempontokat veszik figyelembe annak megítélésekor, hogy egy adott weboldalon hamis termékeket árulnak vagy sem: ismertség, egyértelmű információk a cégről, elérhető szerződések, illetve az adott cég elérhetőségei.
