Az ígéretes designer márka szinte állatorvosi lóként produkálja azokat a tüneteket, melyek miatt számos reményteljes hazai kreatívipari cég képtelen sikerrel kilépni a külföldi piacokra, nem tudják értékesítésre fordítani a jókora nemzetközi médiafigyelmet, és melyek miatt a kockázati tőkebefektetők ijedten szisszennek fel, ahelyett, hogy boldogan készítenék a szindikátusi szerződést – figyelmeztet Ács Zoltán, a Design Terminál NKK inkubációs program vezetője a Széchenyi Tőkealap oldalán olvasható blogbejegyzésében. A szakember szerint ennek oka, hogy a kreatív cégek alapvető hibákat vétenek, amelyek megakadályozzák érvényesülésüket a piaci viszonyok között.
„A Design Terminál konzultációs programja során évente mintegy 100 kreatívipari vállalkozásnak nyújtunk segítséget. Az évi 100 esettanulmányt már megéri összegezni: az eddigi tapasztalatokból összegyűjtöttem a legfontosabb problémaköröket, azokat, amik miatt például a fentebb is említett vállalkozás nem képes átugrani az árnyékát, nem tud léptéket váltani. Még akkor sem, ha a termék egyébként nagyon izgalmas, és valószínűleg életképes is lehet a magyarnál sokkal erősebb piacokon” – írta Ács Zoltán.
A négy legrosszabb ezek közül:
Nem ügyelnek az iparjogvédelemre!
Egészen sok alkalommal előfordult a konzultációk során, hogy az adott márka gyönyörű grafikai arculatot készíttetett, gondos történetet talált ki a frappáns név köré, és számos kreatív anyagot tervezett a katalógustól a weboldalig. Egyetlen dolgot felejtettek el: hogy a kiszemelt külföldi piacokon ugyanazzal a márkanévvel már kapható egy nagyon hasonló termék, akik viszont – a magyar vállalkozóval ellentétben – mindent levédettek. A bevezetőben említett cég pedig úgy ment ki a londoni vásárra, hogy semmilyen szabadalma vagy védjegye nem volt, noha a terméke elvileg egy szabadalomra épülne. Mindkét eset életveszélyes. Egyes szegmensekben már a korai fázisban el kell kezdeni tervezni az iparjogvédelmi stratégiát, lehetőleg hozzáértő profi segítségével!
Félreértik a marketingkommunikációt
Szuper, ha a termék jó, de el is kéne tudni adni. Sokan elkezdik kiépíteni a kommunikációs csatornáikat, egészen komoly erőforrást szánnak rájuk, mégsem hatékonyak. A kommunikáció ugyanis nem csak abból áll, hogy akkor most csinálok egy Facebook-oldalt meg egy katalógust. Az első lépés, hogy ismerjük meg a vevőket a lehető legmélyebben. A második, hogy legyünk tisztában a márka identitásával: miben adunk értéket a vásárlóidnak és miben vagyunk mások/jobbak, mint a többi? Csak ha ezt egzaktan megfogalmaztuk magunknak, akkor tudjuk kitalálni a márka üzeneteit, és azokat a csatornákat, melyeket az addigra remélhetően már alaposan megismert vásárlóink figyelnek is. Minden kommunikáció előtt készítsünk stratégiát, és minden stratégia előtt kutassuk le a vásárlóinkat, az identitásunkat és persze a piacainkat. Enélkül nem fog menni.
Ugyan súlyosak a vállalkozásokat sújtó terhek, ha viszont a könyv szerinti bevétel jelentősen eltér a valós bevételtől, a vállalkozó már középtávon is maga alatt vágja a fát. Az egy dolog, hogy a potenciális befektető bizalmatlan lesz, de bármilyen más finanszírozást is megnehezít a transzparencia hiánya. Már a cash flow problémákon sokszor hatékonyan segítő egyszerű folyószámlahitel felvétele is problémás lehet. Ezzel összefüggően nem lehet túlbecsülni a szerződések fontosságát.
A magyar kreatívipari cégek szinte mind csak úgy tudnak növekedni, ha már nagyon hamar kilépnek a nemzetközi piacokra. Legyenek hát meg mihamarabb a külföldi értékesítéshez szükséges jól összerakott szerződésminták! Számos olyan céggel találkoztunk, ahol a külföldi megrendelések áradata először örömet okozott, majd félelmet: nem vernek át? Hogy szokás kiküldeni a terméket? Hogy védhetem meg magam? A termékfejlesztés, gyártás, helyi értékesítés mellett nem maradt idő ezeknek a problémáknak a kezelésére, így számos üzletet a nem megfelelő reakcióidő, a tétovázás vagy a kapkodva, rosszul megírt szerződések miatt buknak el a cégek.
A kezdetektől gondolkodjunk csapatban!
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy egyszemélyes hadseregként lerohanhatják a világot. Ha a cég kreatívja/tervezője egy személyben a marketinges, a saleses és az ügyvezető, az nagyon szuper – de maximum az első pár hónapban. Utána csapat nélkül már semmiképpen sem megy. Egy jó csapat pedig akkor jó, ha az alábbi négy kompetencia megtalálható benne: 1. vezető, 2. kreatív 3. adminisztrációval foglalkozó munkatárs 4. saleses/marketinges. Minden ember az olyanokhoz vonzódik, mint ő maga, de inkább olyan embert válasszunk magunk mellé munkatársnak, aki kiegészít minket! Ha 3 vezető típus dolgozik együtt, abban kódolva van a konfliktus, 4 kreatív egy rakáson pedig csodálatos terméket fog csinálni, csak éppen eladni nem tudja majd. És hogy hol találunk ilyen munkatársakat? A kulcsszó: networking. Járjunk el sok helyre, ahol hozzánk hasonlóakkal is találkozhatunk (meg persze potenciális ügyfelekkel, befektetőkkel, partnerekkel stb.). Ne feledjük, a networking ugyanúgy a munka része, mint a termékfejlesztés vagy az értékesítés! (Ügyeljünk kit választunk, mert a rossz alkalmazott a legnagyobb kockázat!)
