Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) csütörtöki közgyűlésén felszólaló főtitkár úgy vélekedett, a tagországokkal el kellene fogadtatni, hogy a törvényhozás folyamatában konzultáljanak a kisvállalkozói érdekképviseletekkel az intézkedések rájuk gyakorolt hatásairól.

Az Európai Unióban 86 szervezetet - köztük az IPOSZ-t is - tömörítő szervezet főtitkára utalt arra, a gazdasági válság minden tagországot érint, de szerinte pozitívumként lehet értékelni, hogy egy nemzetközi felmérés azt mutatja, a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál legkisebb a hajlandóság az elbocsátásra.

Padlóra kerülhetnek a kiscégek

Szűcs György, az IPOSZ elnöke a rendezvényen bírálta, hogy a gyakorlati szakképzést, különösen a tanulószerződés rendszerét hátrányosan érintő jogszabályok születtek. Kurucz Zsigmond, az IPOSZ tiszteletbeli elnöke úgy vélekedett, a válság idején az IPOSZ-nak szakmai céljait kell követnie, a 2007-2011. évi programjuk középpontjában a szolgáltatói rendszer kiépítése, a hatékony érdekvédelem szerepel.

Az IPOSZ összegzése szerint a közterhek alakulása, a fizetőképes kereslet drasztikus visszaesése, a tőkehiány, a körbetartozás, az adminisztrációs teher "padlóra" küldheti a mikro vállalkozásokat: a kisvállalkozói szektorban is erősödik a csődhullám, a műhelybezárás, a szürke és fekete gazdaságba menekülés.

Az iparosok érdekképviseletének álláspontja az, hogy a kis- és középvállalkozások fejlesztése gazdasági és társadalmi érdek. (Súlyos kritika érte a napokban a kis- és középvállalkozások finanszírozásában érdekelt, valóságtól elrugaszkodott feltételeket teremtő bankokat.)