Mivel Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja, nem hagyhatja figyelmen kívül a közösségi rendelkezéseket, különösen hogy azok a belső jogrend részévé váltak, illetve válnak folyamatosan. Ez történt hazánk esetében is, amikor az Országgyűlés 2005.01.01-jei hatállyal a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004.évi XXXIV.törvényt megalkotta. Ennek záró rendelkezése pedig egyértelműen visszahivatkozik a Bizottság 96/280/EK, valamint az azt 2005.01.01-jével felváltó 2003/361/EK ajánlására. Ugyan a bizottság ajánlás formájában fogadta el a kkv-kre vonatkozó definíciókat, mégis ezeket minden tagállam szinte kivétel nélkül átvette és átültette, a legtöbb esetben az uniós kritériumrendszerrel teljes mértékben megegyezően. Ez alatt a mikro-, kis-és középvállalkozásokat meghatározó létszámi/pénzügyi illetve egyéb követelményekre kell gondolnunk. Ezek ismerete pedig igen lényeges ahhoz, hogy minden vállalkozó el tudja dönteni, hogy a kkv szektorba tartozik-e vagy sem.
Nincs nagy változás, van sok jövőbeli ígéret
A jelenleg hatályos valamennyi szektorra kiterjedő kkv definíciót meghatározó 2003/361/EK ajánlást vizsgálta felül az illetékes főigazgatóság, hogy kell-e esetleg azon módosítania. A legfontosabb megállapítások röviden a következők voltak:
- Az egyes vállalkozási kategóriák felső limitjének a módosítása jelenleg nem indokolt, mivel a bizottság azt már az 1996-os szintről 2003-ban megemelte és különösebb indok nincsen azok további módosítására. Így a jelenlegi felső értékhatárok maradnak hatályban. Itt érdemes azonban megjegyezni, hogy a jobb versenyfeltételek kialakítása érdekében felvetődött a középvállalkozások létszámadatának megemelése, különös tekintettel az USA-beli szabályozásra ahol a cégek 500 fő foglalkoztatási szintig minősülnek középvállalatnak. Jóllehet azok alapvetően a termelői/gyártói szektorba tartoznak. Végül ez elvetésre került, de a bizottság kiemelte, hogy fokozottabban fognak figyelni a középvállalkozásokra, de nem a definíció módosításával. - A partner, illetve kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos szabályok valóban bonyolultak azonban jelenleg azok egyszerűsítésén még a bizottság dolgozik. Jelenleg ezek jobb megértését az általa kidolgozott Használati Útmutatóban szereplő gyakorlati példákkal segíti. Ezen túlmenően a magyar cégeknek további segítséget nyújthat, a kkv-k részére nyújtott állami támogatásokról szóló 800/2008/EK Rendelet 1. sz. melléklete is. - Finomítani szeretnék a jövőben az olyan kkv-kra vonatkozó definíciót, amelyekbe kockázati tőkét is fektettek. A bizottság pontosítani szeretné a definíciót abból a célból is, hogy a cégek egyértelműen eldönthessék, hogy meddig tarthatják fenn kkv státuszukat, és mikortól veszítik azt el.
Összességében elmondható, hogy a jelenleg hatályos Európai Uniós kkv-definíció kapcsán több szakmai észrevétel merült fel, amelyek további kidolgozást és átgondolást tesznek szükségszerűvé a jövőben. Ezek folyamatos figyelemmel kísérése pedig fontos, mivel maga a kkv minősítés mind fiskális (adózási), mind monetáris (pl.: hitelprogramokon, pályázatokon való részvétel) szempontból fontos előfeltételként jelenik meg.
Rabb Andrea okleveles adószakértő