A karbantartással kapcsolatos veszélyekre és kockázatokra tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség a 2010-2011. évben „Egészséges munkahelyek, Európai Kampány a Biztonságos Karbantartásról" elnevezéssel kampányt hirdetett a karbantartási munkákkal összefüggő balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.
A 30 országra kiterjedő kampány keretei között Magyarországon a munkavállalókat, munkáltatókat, szakmai szervezeteket célzó, a karbantartással kapcsolatos kockázatokat és a karbantartás biztonságos elvégzésének szükségességét hangsúlyozó tájékoztató programok mellett az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség egy országos, közel egy éves célvizsgálatot is elrendelt, mely 2011 augusztusában zárult.
88 százalék szabálytalan
A karbantartási tevékenységeknek két típusát, a megelőző és a helyreállító karbantartást különböztetjük meg. Részben a vállalkozások romló gazdasági helyzete miatt egyre inkább jellemző a helyreállító karbantartás, vagyis a gépek, eszközök működőképességnek megőrzésére tett lépések, a biztonsági szempontok figyelembevétele nélkül. Rosszabb esetben ezek a műveletek is el-elmaradnak, így csupán a „rommá hajtás" veszélyes és nem is túl gazdaságos megoldásával találkoznak a felügyelők.
Az országos célvizsgálat munkáltatók 88,63 százalékánál tapasztaltak valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot, és ami a karbantartást illeti, 33,5 százalékuk nem készített megelőzési stratégiát a karbantartási folyamatokra, így azok tervszerű és időben történő elvégzésére lehetőség sem adódott. Az ellenőrzött munkáltatók 13 százaléka nem végezte el a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartását, ami megnyugtató számnak is tűnhetne, ha nem olyan eszközökről lenne szó, amelyek összességében több ezer munkavállaló biztonságára, és nem utolsó sorban termelőképességére volnának hatással.
Egyes tevékenységek nem csupán közvetlen balesetveszéllyel, hanem a munkavállalók egészségének később jelentkező, ám hosszabb, akár élethosszig tartó megromlásával járhatnak. Ilyen például a vegyi anyagoknak való kitettség, amit az ellenőrzött munkáltatók 41 százalékánál tapasztaltak a felügyelők, de tartós károsodással járhat a magas zajszint is, ami 43 százalékuknál volt fellelhető a karbantartási tevékenységek vizsgálatakor. (Az Online Interaktív Kockázatértékelés (OiRA) című projekt, az első olyan uniós szintű kezdeményezés, melynek célja a munkahelyi kockázatértékelési tevékenység megkönnyítése a kkv-k számára.)
Eltüntek a karbantartók
A karbantartási feladatok ellátására több módszert alkalmaznak a hazai munkáltatók, ugyanakkor az olyan, régebben hagyományosnak tekintett megoldások, mint például a nagyobb üzemek, intézmények TMK (tervszerű, megelőző karbantartó) egységei szinte teljesen eltűntek. Szerepüket a különféle ilyen jellegű szolgáltatást nyújtó külső vállalkozások, szervizszolgálatok végzik, de van ahol csak a kieső megrendelések miatti kényszerleállások idejét szánják rá a saját kezűleg végzett karbantartási feladatokra. Az egyik napról a másikra élő vállalkozásoknál jellemző, hogy a karbantartás-javítás területén csak „tűzoltást" végeznek, annak ellenére, hogy tisztában vannak azzal, hogy hosszú távon ez a drágább megoldás.
A karbantartás szinte minden gép, készülék, műtárgy esetében szükséges a biztonságos, gazdaságos és környezetkímélő üzemeltetés érdekében, amit jól mutat az ellenőrzések alkalmával vizsgált eszközök sokfélesége is. Ellenőriztek a felügyelők sűrített levegővel működtetett légkalapácsokat, fúrógépeket, hegesztő, forrasztó eszközöket, de felületkezelésre való csiszoló, polírozó, vagy oldószerrel, szemcseszórással működő eszközöket is.
2010-ben 3376 karbantartáshoz köthető, 3 napon túl gyógyuló munkabaleset jutott az OMMF tudomására, amely az összes bejelentett munkabaleset 17 százalékát tette ki. Ez az arány egy 2006-os nemzetközi (2006 Eurostat) összehasonlításban is pontosan ennyi volt, vagyis ezen a téren nem történt javulás.
A Nemzetközi Munkavédelmi Ügynökség kampányának, így a hazai, biztonságos karbantartásról szóló programoknak és ellenőrzéseknek éppen az a célja, hogy ezeket a munkafolyamatokat megfelelően felkészült, a baleseti kockázatokat ismerő, így a megelőző intézkedésekre, védőeszközökre is gondot fordító munkáltatók, munkavállalók végezzék.
