Egy munkahelyi baleset esetén először is azt kell tisztázni, hogy súlyos, munkaképtelenséget okozó esetről van-e szó. Ha nem súlyos a munkabaleset, akkor a további teendőket először is az határozza meg, hogy okozott-e egyáltalán munkaképtelenséget, vagy sem. Ha a baleset nem okozott munkaképtelenséget, akkor bejelenteni nem kell, de a körülményeit akkor is tisztázni kell, és az eredményét nyilvántartásba kell venni.
Itt megtalálja, mi az 5 legfontosabb tennivaló munkahelyi baleset esetén!
A munkaképtelenséggel járó munkabalesetet viszont a munkáltatónak a bekövetkezését követően haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH).
A vizsgálat megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni (például tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel), hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására.
A munkáltató érdeke is pontos adminisztráció
A munkaképtelenséget nem okozó baleset a munkáltató is kivizsgálhatja és dokumentálhatja a munkavédelmi szakember szerint. Amennyiben van munkavédelmi szakember az alkalmazottak között, vagy cég, akivel a vállalkozás szerződéses viszonyban áll, érdemes ez a feladatot rábízni, de ha nincs, ezért nem érdemes külön munkavédelmi szakembert hívni. Ez esetben komolyabb orvosi ellátásra sincs szükség, nem kell tartania az OEP megtérítési kötelezettségétől sem.
A munkaképtelenséggel járó baleset kivizsgálása is csak akkor munkavédelmi szaktevékenység, ha súlyos a baleset, vagy kettőnél több embert érintett.A szakmérnök azonban nem javasolja, hogy a munkaképtelenséggel járó balesetet a munkáltató vizsgálja ki, ha nincs meg a kellő felkészültsége.
Egy rosszul kitöltött baleseti bejelentő alapján ugyanis könnyen arra következtethet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) hogy a baleset a munkáltató hibájából történt, és ebben az esetben a munkaadó fizetheti a több százezres, esetenként milliós orvosi ellátási költségeket - figyelmeztet Kling Péter munkavédelmi szakmérnök.
A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése viszonylag bonyolult, a különböző tényezőket helyesen besorolni nem egyszerű feladat, ezért időigényes lehet. A dolgozó, sérüléssel járó balesetnél a gyógykezeléssel és rokkant nyugdíjjal, özvegyi nyugdíjjal kapcsolatos, költségeit a munkáltatónak kell kifizetnie, amelyek az adóhivatalon keresztül köztartozásként behajthatóak - hívja fel a figyelmet a szakember. Az "ingyenes" kórházi ellátás, műtétek vizsgálatok költségei önmagukban több milliót is tehetnek ki, egy viszonylag jó keresetű fiatal munkavállaló rokkant nyugdíja évente is milliós nagyságrendű, hát még évtizedeken át.
Kép:Pixabay
Mi lesz a jegyzőkönyvvel?
A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet az alábbiaknak:
Amennyiben 1-3 nap közötti munkaképtelenséggel jár a munkabaleset:
a munkabaleseti jegyzőkönyvet csak a sérültnek és a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek) kell elküldeni.
Amennyiben 3 napon túli munkaképtelenséggel járt a baleset:
- a sérültnek, halála esetén hozzátartozójának;
- a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek;
- a külföldi kiküldetés, külszolgálat, munkaerő-kölcsönzés esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának a 2. pont szerinti munkabalesetéről a munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek;
- az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek;
- a munkaerő-kölcsönzés, kirendelés esetén a kölcsönbeadó, kirendelő munkáltatónak.
A súlyos munkabalesetről készített jegyzőkönyvnek a munkavédelmi felügyelőséghez történő megküldésekor másolatban mellékelni kell a munkáltatói balesetvizsgálat teljes dokumentációját így különösen:
- a meghallgatási jegyzőkönyveket;
- a szakmai képzettséget igazoló dokumentumot;
- a kezelési jogosultságot igazoló dokumentumot;
- az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumot;
- az üzembe helyezést dokumentáló iratot;
- az időszakos biztonsági felülvizsgálatot dokumentáló iratot;
- a kockázatértékelést dokumentáló iratot;
- a fényképfelvételeket, videófelvételeket;
- a belső szabályzatok vonatkozó részeit.
