Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalmának feloldásakor felvetődött, hogy hozzá kell nyúlni a jogszabályhoz, jelenleg tárgyalnak a részletekről az érdekképviseletekkel. Kósa Lajos arról tájékoztatott, hogy többféle javaslat van. Ezek között szerepel, hogy csak meghatározott számú napon kelljen dolgozni, azaz “mindenki nyitva lehet”, de a munkavállalónak például csak hat vasárnapi kötelezettsége legyen. Hozzátette, hogy a szombati munkavégzéshez is szabályt kell kötni, hogy a kereskedelmi dolgozóknak ne töredezzen szét a hétvégi munkarendjük. Ezen felül a nemzeti ünnepek, munkaszüneti napok szabályozását is rögzíteni kell, mert ez az eredeti törvényben is benne volt. A témára egyébként a vasárnapi boltzárat kezdeményező KDNP is rárepült. Ugyanakkor Kósa Lajos később úgy nyilatkozott, hogy az új szabályozás nem azt jelenti, hogy újra bevezetnék a vasárnapi boltzárat.
A legfontosabb feladatnak ezért az ágazati munkaerőhiány enyhítését tartja az OJKSZ, amelyben "nem a vasárnapi munkavégzés a döntő, hanem az alapbér, az oka pedig az elvándorlás” - írták. Az üres álláshelyek száma idén az első negyedévben a teljes kereskedelemben meghaladta a 3800-at, az alkalmazottak száma a kiskereskedelemben a négy főnél nagyobb boltokban tavaly megközelítette a 187 ezret.
Az a feszültség forrása, hogy óriásiak a bérkülönbségek a kereskedelemben még az egyes üzletláncok között is, ahol a legtöbb bért többnyire a nemzetközi hátterű áruházak fizetik alkalmazottaiknak. Az OKSZ közleményéből kiderül, hogy a kiskereskedelemben a havi átlagkereset bruttó 148 ezer forint volt tavaly, az állami elektronikus beszámoló portál szerint a legnagyobb foglalkoztatók közül (bruttóban számítva) az Aldi 308 ezer, a Lidl 248 ezer, az Auchan 189 ezer, a Spar 185 ezer, a Tesco 184 ezer, a CBA pedig 193 ezer forintot fizet az alkalmazottaknak. Az egyes szakmák közül a legtöbbet az iparcikket értékesítők keresik, a legkevesebbet az élelmiszerbolti eladók.
Az OKSZ szerint az alapbérek emelése csak korlátozott lehet. A nagyobb bért fizetőknél kevésbé feszítő a munkaerőhiány, viszont a kisebb boltosoknak többet kellene emelni, ami ott drágulást okozna és versenyképességi hátrányukat növelné. Ezért elengedhetetlen a járulékkedvezmény, elsősorban a kisvállalkozások körében, és a kisvállalkozások fejlesztési támogatása is - áll a közleményben.
