Az irodában töltött munkavégzéssel kapcsolatban általában az az egyik alapvető probléma, hogy a legtöbb embertől elvárják, ugyanabban az időben dolgozzon. Ez pedig nem feltétlenül egyezik meg azzal az időszakkal, amikor a legenergikusabbnak és a legproduktívabbnak érzi magát. Napjainkban a legtöbb munkavállaló 9-től 17 óráig tartó műszakban dolgozik, azonban minden ember más és más napszakban a legaktívabb. A Leitz legújabb felmérése szerint például a megkérdezettek döntő többsége, 65%-a nyilatkozta azt, hogy reggel nyolc és dél között a leghatékonyabb, és mindössze 35% állította, hogy más időpontokban teljesít a legjobban.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy egy hagyományos irodában csak kevés embernek van „valódi munkanapja”. Ehelyett ún. „munka-pillanataik” vannak: olyan rövid aktivitási hullámok, melyeket folytonosan zavaró hatások szakítanak meg, mint például a telefoncsörgés, a kollégák hangos beszéde vagy éppen a nyomtató és a fax. A University of California kutatása kimutatta, hogy egy átlagos amerikai dolgozó munkavégzését három percenként kénytelen megszakítani, majd ezt követően körülbelül 23 percet tölt azzal, hogy visszaállítsa az összpontosítás és a motiváció korábbi szintjét – minden bizonnyal ez hazánkban sincs másképp.

Mindezeket figyelembe véve a munkavégzés hatékonysága szempontjából munkaadói és munkavállalói oldalon is erős érvek szólnak amellett, hogy az ember saját maga ossza be a munkanapját, és azokat a feladatokat, amelyek összpontosítást vagy kreatív ihletet kívánnak, abban az időpontban és olyan helyszínen végezze el, amely a legmegfelelőbb számára. De vajon létezik erre megoldás?

Alternatív munkahelyek – a piac reagál a megváltozott munkavállalói igényekre

Ma már egyre nő az olyan alternatív munkavégzési helyszínek száma, ahol üzleti tevékenységet lehet folytatni: kávézók, bérelhető irodák, coworking munkahelyek, autópálya-pihenők, szállodák vagy akár az otthonunk. Ezek a terek pedig éppen azt a szabadságot nyújtják a munkavállalóknak, hogy akkor dolgozzanak, amikor a leginkább kedvük van hozzá – és ott, ahol szeretnék.

A változatosabb környezet és az irodán kívül töltött idő kétségkívül előnyére válik egy átlagos dolgozónak – és nem csak azért, mert segíti a gondolkodását. Bizonyított tény, hogy azok a munkavállalók, akik nem egy központi irodába járnak be dolgozni, általában véve elégedettebbek, mint irodához kötött kollégáik, ezen kívül kevesebb stressz is éri őket, és hatékonyabban tudnak dolgozni. A koncepció mögötti valóság azonban jóval bonyolultabb ennél.

Előnyök:

• Alacsonyabb irodabérleti költségek
• Elkötelezettebb munkaerő – kevesebb kilépés
• Kevesebb hiányzás
• Hatékonyabb munkaidő kihasználás – magasabb termelékenység
• A vállalat nagyobb megbecsülése, jobb munkaadói image

• Magasabb képzési költségek
• A munkahelyek kialakításának magasabb költsége
• Több kommunikációs kiadás
• Tisztázatlan munkajogi kérdések
• Adatvédelem

Előnyök:

• Kevesebb közlekedésre fordított idő és pénz, illetve kevesebb közlekedéssel járó stressz
• Nagyobb rugalmasság a munkabeosztásban
• Kevesebb megszakítás a munkavégzés során
• Jobban összeegyeztethető családi élet és munka
• Javuló munkamorál, nagyobb megelégedettség

• A munka és a magánélet határainak elmosódása, túlterheltség
• Gyengülő emberi és szakmai kapcsolatok – az elszigeteltség érzése nő
• Kevesebb munkahelyi információ, félelem a lehetőségekről való lemaradástól