Kép: SXC

A legfrissebb becslések szerint a magyarországi üzleti szolgáltató központok (shared service center – SSC) összesen mintegy 25 ezer embert foglalkoztatnak, és a felmérésben részt vevő nagyvállalatok az elkövetkezendő két évre tervezett növekedési rátája 20 százalék, amely átlagosan mintegy 1900 munkahely megteremtését jelzi előre – derül ki a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) kutatásából.

A felmérés szerint az SSC-piac fejlett, ahol a magas hozzáadott értéket teremtő szolgáltatások kerültek túlsúlyba, szemben az induló piacok többnyire adminisztratív tevékenységeivel. Ez egyértelműen egy jól képzett szakemberbázist feltételez, amely Magyarországon rendelkezésre állt az SSC-k számára. Fontos azonban kiemelni, hogy mára a kutatásban részt vevők elsődleges kockázatnak tekintik működésük szempontjából a több nyelvet beszélő, megfelelően képzett munkaerő-utánpótlás biztosításának megoldatlanságát. Ez ma az SSC-iparág legsúlyosabb problémája, amely megoldásra vár. (A szegmens idén 16 százalékkal is növekedhet.)

A Budapesten működő szolgáltató központok aránya tovább nőtt a tavalyi évhez képest, a szolgáltató központokban dolgozók 85 százaléka fővárosi, 12,5 százaléka debreceni székhelyű centerek alkalmazottai. A felmérés szerint Kelet-Magyarország, kiváltképp Debrecen a foglalkoztatottak számát tekintve a legjelentősebb vidéki helyszín és célállomás.  Ennek okát vizsgálva: Debrecen város remek infrastruktúrával rendelkezik, és már eddig is magasan képzett, több nyelven beszélő munkaerő áll rendelkezésre. Számos magyar nagyváros a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt (pl. „A” kategórás irodaházak, megfelelő összeköttetés hiánya a város körüli településekkel stb.) veszít el befektetőket (pl. Nyíregyháza, Szeged).

A szolgáltató központok folyamatosan keresnek munkaerőt, a jelentkezők azonban sok esetben nem rendelkeznek a szükséges kompetenciák és készségek döntő részével.  (A magyarok jelentős része „megért” egy idegen nyelvet, de sok munkakörhöz már „csak” az angol is kevés.) A válaszadók a legnagyobb veszélyt a cégek működésére egyértelműen a szakember-utánpótlás megoldatlanságában látják. Az oktatási rendszer kedvezőtlen átalakítása, valamint a nyelveket beszélő fiatalok elvándorlása az iparág jövőjét fenyegeti, hiszen ezzel a szakemberbázis folyamatosan szűkül, az igény viszont folyamatosan nő.

Szolgáltató központok már a kétezres évek eleje óta léteznek Magyarországon, ám csak az utóbbi időben kaptak nagyobb publicitást. Nem csoda, hiszen míg a legtöbb ágazatban leépítésekről vagy jobb esetben is csak stagnálásról tudnak beszámolni a statisztikák, addig a szolgáltató központokban foglalkoztatott dolgozók száma folyamatosan bővül.

Igen jelentős az szolgáltató központra épülő beszállítói kör. Noha helyi alvállalkozók egyaránt lehetnek hazai kkv-k és multinacionális cégek, a kutatás szerint a központok mintegy 90 százaléka helyben dönt az alvállalkozókról. A leggyakoribb igénybe vett szolgáltatások a HR, pénzügyi és informatikai szolgáltatások.

Bár 5 százalékkal csökkent az ország stabilitását kockázatnak tekintők aránya, elmondható, hogy ez a mutató továbbra is magas, és a javulás elsősorban annak köszönhető, hogy mára a mindent felülíró megoldatlan kérdés az SSC-k számára a szakember-utánpótlás problémájának megoldatlansága. Idén a válaszadók 33 százaléka tart az országkockázattól.

Az éves természetes lemorzsolódás számadatai nem változtak a tavalyi évhez képest. A mutatók egyértelműen egy fejlett SSC-piacra jellemzőek, ahol már kialakult az SSC-munkakultúra megtartó hatása. A nagyobb méretű SSC-knél magasabb, míg a kisebb méretűeknél alacsonyabb a fluktuáció mértéke. Ugyanez az összefüggés figyelhető meg a területi elhelyezkedést figyelembe véve; vidéken kisebb a fluktuáció, mint Budapesten.