A 2015. május 5-én hatályba lépő módosítások alapján, melyeket a NÉBIH felé 2015. június 1-ig benyújtandó 2015. évre vonatkozó bevallás elkészítése során is alkalmazni kell, noha a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek továbbra is a már említett sávosan progresszív díjtáblázat alapján kötelesek az élelmiszerlánc-felügyeleti díj kötelességüket megállapítani, azonban a kalkuláció során nem a napi fogyasztási cikkek, hanem csak az Éltv. 74/B. § (2) bekezdése szerinti, a NÉBIH hatáskörébe tartozó termékek előző évi nettó árbevételét kell figyelembe venniük.
Mindig az adott vállalkozás tényleges tevékenysége ismeretében lehet meghatározni, hogy az Éltv. 74/B. § (2) bekezdése alapján az előző évi nettó árbevétel mekkora hányadát kell alapul venni az élelmiszerlánc-felügyeleti díj számítása során. Ez gyakran igen bonyolult feladat, melyben érdemes szakértő segítségét is igénybe venni, hiszen az élelmiszerlánc-felügyeleti díj noha nem a NAV hatáskörébe tartozik, azonban jogkövetkezmények szempontjából az adókkal esik egy tekintet alá, így a be nem vallott adó, illetve adókülönbözet után adóbírsággal és késedelmi pótlékkal is számolni kell egy esetleges NÉBIH ellenőrzés során - figyelmeztet Vizer József az RSM-DTM adómenedzsere legfrissebb blogbejegyzésében.
A már bemutatott szabályok egyértelműsítése mellett további kedvező változást hoz, hogy 2015-től már a személyi jövedelemadó köteles jövedelmek után nem, kizárólag az értékesítés nettó árbevétele után keletkezhet díjfizetési kötelezettség. Ezáltal az egyéni vállalkozók teljes mértékben mentesülnek az élelmiszerlánc-felügyeleti díjfizetés alól.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj eddigi 0,1%-os mértéke mellett 2015. január 1-től a napi fogyasztási cikkek esetén bevezetésre került sávosan progresszív díjtáblázattal is.
A jogszabály eddigi szövege alapján 2015-től a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzleteknek (olyan üzletek, amelyek forgalmának döntő hányadát napi fogyasztási cikknek minősülő termékek árusítása teszi ki) a napi fogyasztási cikkek – azaz a lakosság napi szükségleteinek igényeinek kielégítésére szolgáló:
illatszer,
drogériai termék,
háztartási tisztítószer és vegyi áru,
higiéniai papírtermék,
amelyet a fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven belül elfogyaszt, elhasznál, vagy lecserél – értékesítéséből származó előző évi (jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított) nettó árbevételük után is élelmiszerlánc-felügyeleti díjat lettek volna kötelesek fizetni az alábbi progresszív díjtáblázat alapján:
500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
az 500 millió forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%;
az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%;
a 100 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 2%;
a 150 milliárd forintot meghaladó, de 200 milliárd forintot meg nem haladó része után 3%;
a 200 milliárd forintot meghaladó, de 250 milliárd forintot meg nem haladó része után 4%;
a 250 milliárd forintot meghaladó, de 300 milliárd forintot meg nem haladó része után 5%;
a 300 milliárd forintot meghaladó része után 6%.
Mindemellett ezen üzleteknek az egyéb élelmiszerlánc-felügyeleti díjköteles tevékenységük (pl.: állateledel, vetőmag, műtrágya, növényvédőszer) után 2015-ben a korábbi évekkel azonos módon továbbra is 0,1% mértékű díjat lettek volna kötelesek fizetni. A törvényi megfogalmazás számos értelmezési problémát vetett fel, hiszen akár olyan termékek (illatszerek, drogériai termékek, háztartási tisztítószerek és vegyi áruk, valamint higiéniai papírtermékek) után is élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kellett volna fizetni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (röviden: NÉBIH) számára, melyekkel összefüggésben hatósági jogkörrel nem is rendelkezik. Továbbá bizonytalanságot szült az is, hogy a sávosan progresszív díjtábla alá eső napi fogyasztási cikkek magukban foglalják az élelmiszereket is, melyek alapvetően csak 0,1%-os lineáris díjkulcs alá tartoznának. Ezen ellentmondásokat rendezi az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (röviden: Éltv.) módosításáról szóló, a 2015. április 27-én kihirdetett 2015. évi XLVI. törvény.
Élelmiszerlánc-felügyeleti díj kiszámítását érdemes szakértőre bízni, mert a be nem vallott adó, illetve adókülönbözet után adóbírsággal és késedelmi pótlékkal is számolni kell egy esetleges NÉBIH ellenőrzés során.
