„Van egy remek vállalkozási ötletem, ingatlanfedezetem is van, mégsem kapok hitelt.”
„Vállalkoznék, rendelkezem egy bomba ötlettel, igaz, nincs önerőm, miiért nem kapok hitelt?”
„5 éve működik a cégem, nyereséges, soha nem volt adótartozásom, ennek ellenére nem jutok hitelhez. Mi ennek az oka?”
Kezdő, vagy már gyakorló vállalkozó ismerősétől bizonyára mindenki hallotta már a fenti kérdéseket, netán saját maga is feltette. Sokan nem értik, vállalkozásuk miért nem hitelképes, nem értik, miért utasítja el a bank hitelkérelmüket. Annak megértésében, hogy bizonyos követelményeknek miért kell megfeleljük, mit miért kér a bank a hitelezési folyamat során, segít, ha egy kicsit megismerjük az adósminősítés, a kockázatelbírálás logikáját. (Különösen, hogy a Növekedési Hitelprogramot is meghosszabbították!)Legyen szó akár lakossági, akár vállalkozói hitel felvételéről, a hitel folyósítását minden esetben adósminősítés és kockázatelbírálás előzi meg. Magánszemélyként munkáltatói igazolást, bankszámlakivonatot és közüzemi számláink befizetésének igazolását kérik. Munkáltatói igazolásunkból kiderül, hol és mióta dolgoztunk/dolgozunk, mennyi a fizetésünk. Bankszámlakivonatunkból, illetve határidőre befizetett közüzemi számláinkból a bank látja, hogy fizetési kötelezettségeinknek időben eleget teszünk. Ebből arra következtet, hogy pontosan, megbízhatóan fizetünk, így valószínűsíti, hogy ez a jövőben, a hitel törlesztésénél is így lesz. Munkáltatói igazolásunk (jövedelemigazolásunk) alapján látszik, hogy minden hónapban lesz elegendő pénzünk hitelünk törlesztésére. A bank ezekből a dokumentumokból tudja megállapítani, hogy mennyire számítunk kockázatos, ha úgy tetszik, fizetőképes ügyfélnek.
Fedezet vs. veszteség
Pontosan ugyanez történik akkor is, ha vállalkozóként szeretnénk hitelhez jutni. Mindössze annyi a különbség, hogy ebben az esetben fizetőképességünk megállapítása és a kockázatelbírálás lényegesen bonyolultabb. Cégként nem fizetésünk, hanem árbevételünk van. Ebből kell költségeinket fedeznünk. Ha hitelt veszünk fel, annak törlesztése plusz kiadást jelent majd, amit cégünknek ki kell tudni gazdálkodni a jövőben. Így adott esetben hiába ajánlunk fel bármekkora értékű fedezetet, ha vállalkozásunk évek óta veszteséges. Ha jelenlegi kiadásainkra sincs fedezetünk, honnan lenne a hitel törlesztésére?
Hány forrásból élünk?
Bármikor előfordulhat, hogy egy, vagy több vevőnk kiesik. Ezért jövőbeni fizetőképességünk felmérésénél számít, hogy bevételünk hány forrásból, hány vevőtől származik. Az sem mindegy, vevőink kik, milyen cégek. Egyes iparágakban nehezebb, máshol könnyebb új ügyfeleket szerezni, és a körbetartozás kialakulásának esélye is kisebb. Ezért az sem mindegy, mivel foglalkozunk, mi a főtevékenységünk, vagy milyen tevékenységből származik bevételünk meghatározó része.
Fontos, hogy árbevételünk és nyereségünk hogyan alakult az elmúlt években? Ha árbevételünk (és annak arányában nyereségünk is) évről-évre nő, akkor jól működő, nagy eséllyel a jövőben is fizetni tudó cégként tekintenek ránk. Ha árbevételünk viszont folyamatosan csökken, akkor azt fogja a bank feltételezni, hogy rosszul vezetjük vállalkozásunkat és/vagy az a piac esik vissza, ahol tevékenykedünk, így nem valószínű, hogy hitelképesnek fognak tartani minket. Nagy valószínűséggel ugyanez lesz a helyzet, ha céges bankszámlakivonatunkon sok a fedezethiány miatt visszautasított, sorban álló tétel: ez azt jelzi, hogy gyakran előfordul, hogy valamely fizetnivalónkat nem tudjuk határidőre teljesíteni.
A bankszámla számít
Hasonlóan, mintha magánszemélyként a fizetésünket vizsgálnák, árbevételünknek itt is csak azt a részét fogják figyelembe venni, ami bankszámlánkra érkezett. Ennek több oka van: egyrészt ez az, ami a bank számára hitelesen igazolt módon elfogadható bizonyíték arra, hogy tényleg megkaptuk azt a pénzt. Van olyan hiteltípus –pl. folyószámla-hitel- ahol a felvehető hitel összegét főleg bankszámlaforgalmunk határozza meg, és végül: hitelünk törlesztésének elmaradása esetén gyakran ki szokták kötni biztosítékként árbevételünk bankra történő engedményezését.
A sötét múlt
Vállalkozásunk pénzügyi adatai mellett vizsgálják annak múltbeli működését is: volt-e ellene végrehajtás, van-e korábban felvett, és határidőre vissza nem fizetett hitele, van-e tartozása a NAV, vagy az önkormányzat felé. Ugyanezeket vizsgálják a vállalkozás tulajdonosainál, esetleg ügyvezetőjénél is. Ebben az esetben ugyanis azt feltételezik, ha valaki magánszemélyként rossz, megbízhatatlan adós, akkor az általa tulajdonolt /vezetett vállalkozás is ilyen lesz.
Vagyis az elv vállalkozásunk adósként történő minősítésénél a következő: a bank először megvizsgálja, mennyire számítunk fizetőképes és kockázatos adósnak. Elsődlegesen ezek alapján határozza meg, mennyi hitelt kaphatunk. Ugyancsak ezek ismeretében dönt arról, hogy milyen fedezetet, milyen egyéb biztosítékokat kér tőlünk, ha hitelünket mégsem tudnánk visszafizetni. Következő cikkemben összeszedem, hogy egy hitel felvételéhez általában milyen dokumentumokra van szükség, és miért, és végigmegyünk egy hitelfelvétel folyamatán is.
Vuray György a Vállalkozás Okosan portál munkatársa
