Az általános szerződési feltételek fogalma

Az ÁSZF a gazdasági életben gyakran alkalmazott szerződéskötési forma. Az elterjedtségének oka, hogy az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó szerződések nagyon sok esetben nagy tömegben és azonos feltételek mellett bonyolódnak. Ez pedig magával hozta, hogy a vállalkozások előre meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek alapján az értékesítést, szolgáltatás nyújtást folytatják. Az ÁSZF alkalmazása mind a vállalkozások egymás közötti szerződéseiben, mind a fogyasztókkal kötött szerződések esetén elterjedtek.

Általános szerződési feltételről akkor beszélhetünk, ha azt az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre határozta meg, és a felek egyedileg nem tárgyalták meg.

Az ÁSZF tehát nem alkufolyamat eredménye, hanem az egyik fél előre határozza meg e szerződési feltételeket. ÁSZF-ről akkor lehet szó, ha több szerződés megkötése céljából hozta létre a feltételeket az adott fél. Viszont nem szükségszerű, hogy ténylegesen több szerződést is kössön az ÁSZF alkalmazásával. Általános szerződési feltételnek minősül az is, ha több szerződés kötése céljából határozták meg az ÁSZF-et, de ténylegesen csak egy szerződést kötöttek meg vele, vagy akár egyet sem.

Kép: Pixabay

Lényeges jellemzője az ÁSZF-nek, hogy a másik féllel egyedileg nem tárgyalták meg. Egyedileg megtárgyaltnak akkor minősül a szerződési feltétel, ha ténylegesen volt lehetősége az érintett félnek arra, hogy a szerződés tartalmát befolyásolja. Önmagában, ha a fél az ÁSZF szövegét elolvasta és elfogadta, még nem jelenti, hogy ténylegesen befolyásolhatta volna a tartalmát.

Az ÁSZF elfogadása

Az általános szerződési feltétel alkalmazójának lehetővé kell tennie, hogy a szerződéskötés előtt a másik fél az ÁSZF tartalmát megismerje. Ha a félnek lehetősége volt megismerni az ÁSZF rendelkezéseit, és a feltételeket elfogadja, akkor az ÁSZF a szerződés részévé válik.

Nem szükséges feltétel, hogy a másik fél az ÁSZF-et ténylegesen elolvassa. Ha megvolt a lehetősége, hogy a szerződéskötés előtt a tartalmát megismerje, de ezzel nem kívánt élni, viszont aláírta, hogy az ÁSZF-et elfogadja, akkor az általános szerződési feltételek a szerződés részévé váltak. Nem lehet tehát eredményesen arra hivatkozni, hogy az ÁSZF-et elolvasás nélkül írta alá az érintett, ezért nem vonatkozik rá. Ugyanakkor, ha nem volt lehetősége a szerződéskötés előtt az ÁSZF megismerésére, akkor e feltételek nem váltak a szerződés részévé.

Külön tájékoztatás kötelezettsége

Bizonyos szerződési feltételek esetén nem elegendő, ha az ÁSZF előzetes megismerhetőségét biztosítják, hanem kifejezett tájékoztatásra is szükség van. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól. Például, ha az ÁSZF a jogszabályban rögzített elévülési időnél rövidebb elévülési időt tartalmaz, akkor erről tájékoztatni kell a másik felet.

Nincs külön tájékoztatási kötelezettség akkor, ha az adott feltétel – bár eltér a jogszabálytól vagy az általános gyakorlattól – megfelel a felek között már kialakult gyakorlatnak. Ha viszont az általános szerződési feltétel eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől, erről a másik felet külön tájékoztatni kell.

Fogyasztóval kötött szerződés esetén, ha szerződés teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre lehet jogosult a vállalkozás, akkor a többletkövetelésre vonatkozó feltételekről a fogyasztót külön tájékoztatni kell.

Az említett esetekben a feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha a külön tájékoztatást a másik szerződő fél megkapta, és ezt követően a feltételt kifejezetten elfogadta. Ennek elmaradása esetén a feltétel nem lesz a szerződés része.

Szerző:

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda