Követelés a munkavállalóval szemben
Előfordulhat, hogy a munkáltatónak a munkaviszony során követelése keletkezik a munkavállalóval szemben, például, mert a dolgozó kárt okozott a munkáltatónak. Fontos ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy a munkavállaló munkabéréből levonásnak csak jogszabályban meghatározott esetben van helye. Tehát a munkáltató bármilyen követelését nem vonhatja le automatikusan a munkavállaló fizetéséből.
A munkabérből levonásnak csak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján van helye. A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató követelését a munkabérből akkor vonhatja le legfeljebb a levonásmentes munkabérrészig, ha ehhez a munkavállaló hozzájárult. Szintén levonhatja követelését a bérből, ha a követelés előlegnyújtásból ered.
A munkáltató egyéb esetekben közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás útján, vagy peres úton érvényesítheti követelését a dolgozóval szemben. Harmadik lehetőségként pedig rendelkezésére áll a fizetési felszólítás is.
A fizetési felszólítás alapvető szabályai
A munkáltató írásbeli fizetési felszólítással a munkaviszonnyal összefüggő igényét érvényesítheti a munkavállalóval szemben. Ennek feltétele, hogy az igény ne haladja meg a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát. 2018-ban a minimálbér 138.000,-Ft, így legfeljebb 414.000,-Ft összegű igényét érvényesítheti a munkáltató fizetési felszólítás útján.
A fizetési felszólítást meg kell indokolni, és tartalmaznia kell a követelés összegét, jogcímét (például: kártérítés), valamint a teljesítési határidőt. A felszólításban ki kell oktatni a munkavállalót arról is, hogy 30 napon belül jogorvoslattal fordulhat az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz.
Amennyiben a munkavállaló a fizetési felszólítással nem ért egyet, akkor bírósághoz fordulhat, megjelölve, hogy miért tartja alaptalannak a felszólítást. Ha a bíróság a munkavállaló érveit elfogadja, a fizetési felszólítást hatályon kívül helyezi. Ebben az esetben a munkáltató nincsen elzárva attól, hogy követelését a továbbiakban peres úton kísérelje meg érvényesíteni.
Ha a munkavállaló nem fordul bíróságoz, vagy eredménytelenül támadja a fizetési felszólítást, akkor a dolgozó önkéntes teljesítése hiányában a munkáltató végrehajtást kezdeményezhet. A munkáltató kérelmére a munkavállaló lakóhelye szerinti járásbíróság látja el végrehajtási záradékkal a fizetési felszólítást. Ezt követően az illetékes bírósági végrehajtó folytatja le a végrehajtási eljárást. Azaz ebben az esetben sem a munkáltató, hanem a bírósági végrehajtó az, aki szükség esetén a munkabérből letiltást eszközölhet.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda