Az együttműködési kötelezettség időtartama
A Polgári Törvénykönyv szerint a felek együttműködési kötelezettsége fennáll a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, továbbá a szerződés fennállása alatt és megszüntetése során is.
A feleknek tehát nem csupán a szerződés fennállásának és teljesítésének, illetve megszüntetésének idején kell kölcsönösen együttműködni. E kötelezettségük már a szerződéskötést megelőzően is fennáll. A szerződéskötéshez vezető folyamat, így az ajánlattétel, a tárgyalások, a szerződési feltételek kialakítása során is együtt kell működniük, adott esetben akkor is, ha magát a szerződést végül nem kötik meg.
Az együttműködési kötelezettség tartalma
Az együttműködési kötelezettség tartalmát nem lehetséges pontosan felsorolni, mivel mindig az adott helyzettől és szerződéstől függ, hogy mi tartozik bele. Azonban a legfontosabb elemét a törvény külön is nevesíti, amely nem más, mint a tájékoztatási kötelezettség.
A felek kötelesek egymást tájékoztatni a szerződést érintő lényeges körülményekről. Nyilvánvalóan lényegesnek kell tekinteni mindazon körülményeket, amelyekről a másik fél kifejezésre juttatta, hogy számára lényegesek. Ezért, ha ilyen körülményekre vagy ezek megváltozására vonatkozóan a másik félnek információja van, erről tájékoztatnia kell az érintett felet. Természetesen e kötelezettségnek korlátját képezhetik a különböző titoktartási kötelezettségek, például az üzleti titok.
A megkötött szerződés vonatkozásában pedig lényegesek azok a körülmények, amelyek a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükségesek. A törvény egyes szerződések esetén kifejezetten rendelkezik a tájékoztatásról. Például vállalkozási szerződés esetén előírja, hogy ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni.
A tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn, ha a másik fél az adott körülményt már ismeri, vagy közhiteles nyilvántartásból, illetve más forrásból ismernie kellett.
A kötelezettségszegés következményei
Ha a felek valamelyike megsérti az együttműködésre és tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségét, és emiatt a másik felet kár éri, köteles e kárt megtéríteni. Ha a szerződés már létrejött, akkor szerződésszegésnek számít az együttműködési kötelezettség megszegése. Ennek azért van jelentősége, mert ilyen esetben a szerződésszegő fél nehezebben mentesülhet a felelősség alól. A felelősség alól akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
Ha szerződéskötésre nem került sor, de a fél a tárgyalások során megsértette az együttműködésre vonatkozó kötelezettségét, és ezzel kárt okozott, akkor a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel. Ebben az esetben akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Nem felróható a magatartása, ha úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
Fontos azonban megjegyezni, hogy nem jár automatikus kártérítési felelősséggel, ha a felek tárgyalásokat folytattak, de végül a szerződéskötés elmaradt. Kártérítésről akkor lehet szó, ha valamelyik fél például tévesen tájékoztatja a másikat a tárgyalások során, és ebből származott kár. Tehát nem a szerződéskötés elmaradásának ténye, ami miatt felel a vétkes fél, hanem a téves tájékoztatás következményei miatt.
Szerző:
Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
