Mit jelent a hazai cégeknek a globális minimumadó elfogadása?

Az Európai Unió tagállamainak sikerült egyhangú megállapodásra jutniuk a december 12-i nagyköveti ülésen a globális minimumadóról, amely eredményeként az EU-ban működő multinacionális cégek számára új időszámítás kezdődik. Magyarország számára az egyezség több szempontból is érdekes, mivel egyszerre érinti az országban működő külföldi multinacionális vállalatokat és a legnagyobb magyar központú cégeket is. Ezenfelül a magyar törvényhozást is lépéskényszerbe hozza azzal, hogy a helyi adószabályokat a megváltozott körülményekhez kell igazítani. A PwC Magyarország adószakértői összefoglalták, miként hat a megállapodás a magyar társaságokra, illetve az adórendszerre.

Nincs többé üzleti siker ESG nélkül?

Klasszis Talks&Wine - Fenntarthatóság a gyakorlatban: a szabályozástól a versenyelőnyig.

Jöjjön el és legyen Klasszisokkal jobb!
Február 26., Budapest - csoportos kedvezménnyel!

Részletek és jelentkezés >>

Hosszú út vezetett az irányelv elfogadásáig

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) tavaly összesen 137 ország állapodott meg arról, hogy egységesen bevezetik a globális minimumadót és már 2023-tól alkalmazzák is azt. Az Európai Unió Bizottsága elsők között reagált erre a megállapodásra és előterjesztette a saját irányelv-tervezetét az EU Tanács számára. Az irányelv elfogadásához szükséges egyhangú döntésre azonban eddig nem került sor, mert először Lengyelország, utána pedig Magyarország vonta meg támogatását.

A mostani megállapodás eredményeként az Európai Unió valamennyi tagállama vállalta, hogy – az eredeti tervekhez képest egy év csúszással – 2023. év végéig átülteti az irányelvben foglalt globális minimumadóra vonatkozó szabályokat, amelyek legfőbb elemeit már 2024-től alkalmazni is kell.

Érintett cégek

Az elfogadott irányelv minden olyan vállalatcsoportra kiterjed a világon, amelyiknek cégcsoport szinten legalább 750 millió euró bevétele van és akár egyetlen tagja is az Európai Unió területén működik.

Ez elsősorban azokat a magyar központú cégeket érinti, amelyek csoport szinten elérik a 750 millió eurós bevételi határt. Esetükben még arra sincs szükség, hogy külföldi leányvállalatuk legyen, önmagában a bevételi határ elérése miatt a szabály hatálya alá kerülnek. A belföldi cégcsoportok esetében az EU-s irányelv 5 évig nem eredményez többlet adófizetést, viszont a minimumadóval felmerülő adminisztrációs teendők őket is érinthetik.

Véleményvezér

Öt éve Magyarországon a legmagasabb az élelmiszerinfláció a térségben

Öt éve Magyarországon a legmagasabb az élelmiszerinfláció a térségben 

Az élelmiszerek relatíve egyre drágábbak a magyaroknak.
Keszthelyről is kitiltották a kormány háborús plakátjait

Keszthelyről is kitiltották a kormány háborús plakátjait 

Sokaknak van elege a kormányzati riogatásokból.
Politikai szexvideóra vár az ország

Politikai szexvideóra vár az ország 

Újabb közéleti botrányt ígér a kormánysajtó.
Elképesztő, az unió 10 legszegényebb régiója közül 4 magyar

Elképesztő, az unió 10 legszegényebb régiója közül 4 magyar 

A számok szerint rosszul áll a szénánk.
A lengyel miniszterelnök szerint az orosz titkosszolgálat üzemeltethette a globális luxus bordélyhálózatot

A lengyel miniszterelnök szerint az orosz titkosszolgálat üzemeltethette a globális luxus bordélyhálózatot 

A csinos hölgyek képesek megbolondítani a politikusokat.
Életveszélyesen megfenyegették Magyar Pétert

Életveszélyesen megfenyegették Magyar Pétert 

Megy a gyűlölet a választási kampányban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo