A Világgazdaság az Európai Unió Tanácsának főtitkárságáról származó, és a birtokába jutott hivatalos levélre hivatkozva számolt be arról, hogy a globális minimumadót úgy lehetne alkalmazni Magyarországon, hogy ahhoz nem kellene megemelni a magyar társasági adót.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) égisze alatt 137 ország állapodott meg arról tavaly, hogy 2022 végéig átülteti a globális minimumadót saját adótörvényeikbe. A 15 százalékos globális társasági minimumadó elsősorban a nagy multinacionális cégek megadóztatását célozta meg.
Ezt az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén még az idén májusban megszavazták. Azonban az év végéhez közeledve az valószínűsíthető, hogy ezt az ambiciózus határidőt az államok nem tudják tartani, és az adószakértők szerint is a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy 2023-ra csúszik át a bevezetése.
A halasztásnak számos oka van, köztük a tárgyalások megtorpanása az Európai Unióban először a lengyel, majd a magyar vétó miatt, valamint az Egyesült Államokban a szenátusi jóváhagyás hiánya egyetlen demokrata szenátor ellenszavazata okán - emlékeztetett a lap.
A magyar vétó kilátásba helyezésének oka, hogy a globális minimumadó méltányosság nélküli bevezetése markánsan rontaná a gazdaság versenyképességét. Itthon a társasági adó kulcsa 9 százalék, és ezen nem is akar változtatni a kabinet. Orbán Viktor miniszterelnök egyenesen "munkahelygyilkos intézkedésnek" nevezte a globális minimumadót. A magyar gazdaság sikerének egyik titka éppen az, hogy alacsony az adószint, tehát megéri idejönniük a külföldi cégeknek.
