Mit, és hogyan tanuljon egy vezető?

Hogyan tanuljon egy vezető és mit; hogyan lehet feloldani azt a dilemmát, hogy amit ma oktatnak az egyetemeken, azt a végzettek csak évek múlva használják, amikorra szükségszerűen elavult lesz; melyek lesznek a jövő szakmái; milyen szerepe van a kreativitásnak; milyen kulturális különbségek vannak a különböző nemzetek között; miért kell elfogadni a kudarcot?

Tanulni kell, de mit és hogyan? - Kép: SXC

A válság ellenére rengeteg képzés van ma Magyarországon, közöttük formálisak és nem formálisak is. Nyugat-Európában a formális tanulás aránya 10 százalék körüli, és Baracskai Zoltán közgazdász magyarországi arányukat is 20 százalék körülinek becsülte a HR-portálnak adott nyilatkozatában. "Huszonöt évvel ezelőtt éppen fordított volt a helyzet, akkor a mérnöktovábbképzőbe vagy a KTI-be ment, aki tanulni akart. Elképzelhetetlen lett volna egy olyan felvetés, hogy menjünk el a Balatonra, és másszunk fára" - vázolja a helyzetet a professzor, aki szerint jó, ha kétféle képzés létezik, legfeljebb azon lehet elgondolkozni, ez az arány megfelelő-e.

Elmélet vs. gyakorlat?

Korábban az átlagnak volt szórása: a formális tanulás mellett az informális szemet szúrt ugyan, de volt. Ma a szórás kicsi, kevés és "ciki" a formális tanulás. Pedig ez is fontos lenne. Baracskai Zoltán ma szinte egyáltalán nem látja azokat a helyeket, ahol a tudást lehetne gyarapítani, ami baj, mert nem hisz abban, hogy csak gyakorolni kell a dolgokat, úgy véli, terepet kell hagyni az iskoláknak is. Mielőtt például dolgozni kezd valaki, muszáj megismerkednie az alapfogalmakkal, és meg kell szerezni a legfrissebb ismereteket, hiszen minden szakterületen vannak újdonságok. Kell tanár, kell iskola is, de más arányban, mint eddig.

Az iskolák dilemmája

Az iskolák örök problémája, hogy amit ma tanítanak, azt a diákok csak évek múlva fogják használni, amikor már szükségképpen elavult lesz. Ki tanult például közösségi médiát húsz évvel ezelőtt? Ma is sok olyan új szakma van, amit nem tanítottak az iskolában. Új szakma például az innovációs főnök, a CIO (chief innovation officer), aki lényegében a kreativitás ökológiájával foglalkozik - magyarázza Baracskai Zoltán. Mindenki kreatív ugyanis, csak nem ugyanarra. Megfelelő feltételek kellenek, hogy ki tudjon bontakozni, és ehhez a legjobb, ha van egy ember, aki ezért a miliőért felelős. Lehetővé kell tenni például, hogy a "fenegyerek" nyugodtan dolgozhasson, de ne vigye túlzásba. Elképzelhető, hogy az efféle képzésre száz emberből csak ötnek van szüksége, ami nem baj: cégtől is függ, hol mennyire innovatív a feladat. (Sokan már egyenesen a tehetségekért folytatott harcról beszélnek.)

Favágásra is kell ember

Takaréklángon a tehetséggondozás a magyar cégeknél
A globális és hazai vezetők egyetértenek a tehetséggondozás stratégiai fontosságával, habár konkrét lépéseket csak kevés magyar vezető tesz – maximum a már bevált rendszereket és technikákat üzemeltetik –, jellemzően azt is csökkentett intenzitással.
Mérő László matematikus tovább árnyalja a képet: "van olyan hadsereg, ahol arra képzik ki a parancsnokokat, hogy támogassák a kreativitást. Még egy közlegény is lehet kreatív. Vannak helyzetek, amikor fel kell találnia magát, és vannak helyzetek, amikor végre kell hajtania, amit mondanak neki. Egy villanyszerelőnek nem kell okvetlenül kreatívnak lenni - bár elképzelhető olyan helyzet, amikor igen -, favágásra is kell ember. Az ötleteket nemcsak kitalálni kell, hanem meg is kell valósítani." (Pedig a cégnek is megéri a tehetséges dolgozó.)

Egy másik lehetséges irány, ha régi szakmákat oktatnak másképpen - ez már a soft technológiák területe. Ami túlságosan bekeményítettek, azt puhítani kell - mondja Baracskai Zoltán. A HR például nem tűri az olyan szintű algoritmizálást, ami ma sok cégnél jellemző. "Ha 28 pont a maximum, hány százalék eltérés engedhető meg egy cv-ben? Ha valaki nem úgy csinálja, mint mi, nem közénk való" - ez a fajta gondolkodásmód Baracskai Zoltán szerint nem visz messzire, érdemes lenne felhagyni vele. Ez nem az üzleti felsőoktatás dolga, nem is a tréningé, hanem egy másfajta formális képzésé. Ráadásul a technológián túl a környezetre is oda kell figyelni, ami nagyon nehéz dolog.

A cikk teljes formában itt olvasható!

Forrás: HR Portál

Felvegyem vagy kineveljem?
Hogyan lehet beazonosítani a tehetséget? Hogyan lehet megszerezni és megtartani? Többek között erre keresték a választ a múlt héten rendezett tehetségmenedzsment konferencia résztvevői. Szakértők szerint az átlag feletti képességekkel rendelkező dolgozó elégedettsége szempontjából lényeges az előrelépési lehetőség, a teljesítményértékelés és a pozitív visszajelzés. A magyar vezetők azonban csak a kritizálásban vannak otthon.

Véleményvezér

Megbukott az Elon Musk által támogatott legfelsőbb bírójelölt

Megbukott az Elon Musk által támogatott legfelsőbb bírójelölt 

A választásnak hatalmas tétje volt, kié lesz a többség a wisconsini legfelsőbb bíróság testületében.
Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák 

A szavazatszerző kampányban nem biztos, hogy mindent jól átgondoltak.
Trump matekja nem stimmel

Trump matekja nem stimmel 

Mit szólnak a befektetők Trump vámjaihoz?
Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos 

Semmi nincs biztonságban, ami mozdítható.
Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo