Egyre inkább elvárás az irodapiacon, hogy a munkahelyi épületek belső kialakítása minél inkább megfeleljen a belső információáramlás szabályainak, azaz legyenek működő közösségi terek. Hiszen ne feledjük, a céges közös helyiségek a legalkalmasabbak arra, hogy a kollégák informálódjanak, sztorikat osszanak meg egymással. Az információáramlás szempontjából talán a legfontosabbak a teakonyha, a konyha, a vállalati büfé és az ebédlő, ahol a kávézás, közös étkezések alkalmával a kollégák beszélgethetnek egymással. Hasonló funkciót tölthet be a recepció, az aula vagy a folyosó is, esetleg a céges parkoló, ahol szintén találkozhatnak egymással a cég dolgozói.
Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus szerint a kávézás például különös szerepet tölthet be egy cég életében, nemcsak pihenőidőt biztosít a munkatársaknak, de alkalmat teremt az információcserére is. Azt is mondhatjuk, hogy aki nem kávézik, az lemarad sok mindenről, esetleg később tudhat meg különböző információkat. Ezért sem meglepő, hogy egy kutatás szerint a magyarok több mint a fele nemcsak otthon kávézik, de a munkahelyén is. Igaz ez a nőkre és a férfiakra egyaránt csakúgy, mint a fővárosban vagy a vidéken élőkre!
Kollektíva pozitív pletykára hangolva
"Tévhit, hogy a pletyka minden esetben negatív. A negatív információkat már inkább rágalomnak nevezzük" – állítja Szvetelszky Zsuzsa. Még csak az sem igaz, hogy a munkahelyeken jóval nagyobb figyelem övezné a negatív sztorikat, inkább az a jellemző, hogy a közösségi érdekkel kapcsolatos történetek, információk terjednek a leggyorsabban és a legszélesebb körben, ezek pedig nem feltétlenül negatívak. Gondoljunk csak például egy esetleges jutalékra vagy általános, mindenkire érvényes fizetésemelésre, ez semmiképpen sem negatív, ugyanakkor mégis komoly érdeklődést generál. Tény, hogy azokon a helyeken, ahol nem eléggé hatékony a belső céges kommunikáció, sokkal inkább felértékelődik az informális csatornák szerepe és jóval gyorsabban terjednek a belső információk, legyenek azok pozitívak vagy negatívak.
A munkahelyi sztorik alapvetően hét különböző téma köré csoportosulnak, ezek azok, amelyek leginkább megmozgatják a munkatársak fantáziáját. Értelemszerűen mindenkit érdekel a pénz, azaz, hogy ki mennyit keres, ki mennyire pazarló vagy takarékos, lesz-e fizetésemelés stb. Az emberi természetből fakadóan örök téma a szex, vagyis ki kinek tetszik, ki szakít, ki kivel jött össze, kinek van titkos munkahelyi viszonya. (Elkerülhetjük a pletykákat, ha betartjuk a "házi nyúlra" lövés alapvető szabályait!)
Természetesen mindig kiváló beszédtéma a hatalom, a befolyás és a kompetencia is, azaz ki mennyire ért ahhoz, amit csinál. A munkahelyi közösségekben alapvetően fontos az integráció, így a sokszor a munkahelyi sztorik szereplője egy olyan kolléga, aki nincs jóban a többiekkel, akinek gondjai vannak a beilleszkedéssel, esetleg most érkezett a céghez. Ezeket részben befolyásolhatja az adott kolléga stílusa is, amit szintén kibeszélnek a munkatársak. A deviáns viselkedés is minden esetben elmaradhatatlan beszédtéma, gondoljunk csak arra, hogy mennyire kellemetlen lehet egy munkatárs káros szokása, alkoholizmusa, bosszantó csámcsogása, stb.
Kollektív összefogás az éhezés ellen
Az egyik legmeghatóbb munkahelyi sztori, amit hallottam, egy vidéki gyárban történt – meséli Szvetelszky Zsuzsa –, gyári szalagmunkásokról volt szó, akik véletlenül megtudták, hogy az egyik kolléganőjük a megduplázódott devizahitele miatt hónapok óta nem tudja fizetni a gyermekei iskolai étkezését. A munkatársak nem szerették volna, ha a gyerekek emiatt éhen maradnak, ezért összefogott a kollektíva, mindenki csak pár száz forinttal segített, de így is sikerült megoldani a szóban forgó kolléganő problémáját és a gyerekek is jóllakhattak. Bár ebben az esetben a történet alapja egy pletyka volt, ami arról szólt, hogy valaki bajban van, ugyanakkor egy nagyon pozitív végkifejlethez vezetett. Ez jót tett az adott kolléganőnek és a csapatnak, a csapatszellemnek egyaránt.
