Az elmúlt években folyamatosan nőtt a munkaerőhiány a kereskedelemben is. Ennek egyik mutatója az üres álláshelyek száma, amit a kereskedelem egészében (a boltos kiskereskedelem mellett a jármű kereskedelemben, továbbá a nagykereskedelemben együtt) összegez a statisztika.
Az elmúlt években két irányzat volt megfigyelhető a munkaerőhiány mutatójában. Az egyik az üres álláshelyek számának drasztikus mértékű emelkedése, a másik pedig az, hogy év közben ez a mutató harmadik negyedévben volt a legnagyobb. Ez sem véletlen, hiszen év végére, a karácsonyi rohamra azért összekapták magukat a boltok, már amennyire lehetséges ez, kölcsön munkaerővel, nyugdíjasokkal, diákokkal (a pénz a vizsgaidőszakban is nagy úr, két ünnep között és januárban is tart), vagy például más területeken dolgozók átcsoportosításával.
Technikával próbálják pótolni a hiányzó munkaerőt
A boltosoknak sok választásuk nincs, ha eladó – mert annak hiánya a legégetőbb – nincs, akkor még gyorsabban kell fejleszteni,
Digitalizálnak is a kereskedők, részben ezért is terjed rohamosan a web, ami persze a vásárlónak is több kényelmet jelent. És szaporodnak az önkiszolgáló pénztárak, vagy az elektronikus polccímkék, amelyekkel sok élőmunka takarítható meg. És más területeken is jönnek az új technikák, amelyeket már nem biztos, hogy lát a vásárló, ilyen például a raktározás.
A korábbi becslés most felülíródhatna, de legyünk azért óvatosak, hiszen például évről-évre csökken a boltok száma, öt esztendő alatt több mint tízezerrel, 2018 első félévében pedig több mint kétezerrel. Ott is dolgoztak eladók.
Így ma még maradunk a korábbiaknál: továbbra is hiányzik legalább tízezer eladó – fizikai dolgozó – a boltokból.
