Rádióhullámok, frekvenciasávok – így működnek a mobilhálózatok

A mobilhálózatok olyan kommunikációs rendszerek, amelyek rádióhullámok és frekvenciasávok használatával  teszik lehetővé a mobiltelefonok, tabletek, okostelefonok és más vezeték nélküli eszközök közötti adatátvitelt és kapcsolattartást.

A frekvenciasáv tulajdonságai befolyásolhatják a hálózat működését. Az alacsonyabb frekvenciájú hullámok például egészen messzire képesek elterjedni, de csak korlátozott adatátvitelt nyújtanak, míg a magasabb frekvenciasávok esetén épp fordítva történik. Kisebb hatótávolságuknak köszönhetően sokkal több mindenkit képesek kiszolgálni – valamint nagyobb sávszélességet biztosítanak –, cserébe viszont több minden akadályozhatja a működésüket.

Jogosan merülhet fel  a kérdés: nem létezik kompromisszum nélküli megoldás? Dehogynem! A szolgáltatók a két különböző frekvenciatípus ötvözésével dolgoznak azon, hogy minél szélesebb körben, minél jobb minőségű lefedettséget tudjanak nyújtani az ügyfeleik számára. A frekvenciasávok jellegéből adódóan természetesen még így is jelentkezhetnek problémák, de ezek a legtöbb esetben függetlenek a hálózati hibáktól.

A hálózati lefedettség minőségét befolyásoló tényezők

Megszakadt telefonhívások, limitált internetelérés: bármelyiket  tapasztalod, vagy hálózati hibával, vagy azon kívül eső kellemetlenséggel állsz szemben. Hálózati hibáról akkor beszélünk, amikor egy bázisállomás nem optimálisan használja a mobilhálózat létrejöttéhez szükséges frekvenciasávokat, vagy teljesen képtelen ellátni a feladatát, tehát nem sugároz jeleket. Ilyen esetekben a szolgáltatók karbantartási munkája után a működés helyre fog állni.

Ezzel szemben rengeteg más  tényező okozhat lefedettséggel kapcsolatos gondokat, nem feltétlenül technikai alapon. Például nem mindegy, milyen messze vagy a bázisállomástól, hiszen a távolság egyértelműen befolyásolja a jelerősséget.  A bázisállomás túlterheltsége is okozhat bosszúságot, nem beszélve az időjárási viszontagságokról. Hóvihar, égszakadás, de még a nagyon párás levegő is hatást gyakorolhat a hálózati működésre, és ez még közel sem minden.

Rendellenességet okozhat az is,  amikor egy tereptárgy (például lombkorona, hegység vagy épület) ékelődik be a telefonod és a bázisállomás közé. Ilyenkor a jel nem képes áthatolni az akadályon, ezért a hálózati kapacitás jelentős mértékben csökkenni kezd vagy teljesen meg is szűnik. A frekvenciasávok terjedését az épületszerkezetek is blokkolhatják – vályogházra, vastag falú téglaépületre és az összes fémszerkezetre is tekinthetsz úgy, mint a mobilhálózatok nemezisére.

Végül, de nem utolsó sorban az sem véletlen, amikor a dimbes-dombos, völgyekkel és alagutakkal teli autó- vagy vonatúton nincs mindig megfelelő térerő. A földrajzi képződmények, illetve a legtöbb tömegközlekedési eszköz nagyszerűen meg tudja akadályozni a rádiójel terjedését. Ilyen esetekben jobb megőrizni a hidegvéred, mert amint messzebb kerülsz az akadályozó tényezőtől, bármelyik pillanatban folytathatod a telefonozást.

A türelem hálózati lefedettséget teremt

Egy szó mint száz, pontosan tudjuk, mennyire bosszantó, amikor egy szempillantás alatt megszakad a vonal vagy nincs mobilnet. Viszont mielőtt fejvesztve tárcsázni kezdenéd a szolgáltatód ügyfélszolgálatát, előbb mérd fel az aktuális helyzetedet! Könnyen lehet, hogy épp egy olyan helyen tartózkodsz vagy haladsz át, ahol a frekvenciasáv sajátosságaiból adódóan nincs jelerősség – legyél türelemmel!