Mindenekelőtt fontos megemlíteni, hogy a "Felnőttképzési törvény" /2001. évi CI. törvény/ vonatkozik a céges képzésekre is, ezek ugyanis felnőttképzési alkalmak. A Tv. szerint a céges belső képzések, továbbképzések szakképzési alap terhére való elszámolásához a külső képző szervezet esetén akkreditált programú képzésnek kell lennie, illetve a saját szervezésű alkalmak elszámolásához a vállalatnak (szervezetnek) felnőttképzési intézményként nyilvántartásba kell vetetnie magát /2/2010. (II.16.) SZMM rendelet/. A másik fontos tényező, hogy csak nyilvántartásba vett képzési programmal történhet bármely típusú képzés, továbbképzés - céges is -, amelynek pontos tartalmát a Törvény /2001. évi CI. Tv. 16 § (1), (2)/ tartalmazza. Ezek kiindulási tényezők, ezekre szükséges figyelemmel lenni, továbbá a képzés szakkifejezéseinek tartalmával tisztában kell lenni. Ezek a döntésnél fontosak, ezért a leglényegesebbek egyértelmű alkalmazáshoz kívánunk segítséget adni.

Az ismerettől az alkalmazásképes tudásig

A felnőttképző tevékenység keretében oktatás és képzés folyik. Az oktatás az oktató és hallgató közös munkája, amelynek keretében ismeretek elsajátítása és alkalmazása folyik, készségek, jártasságok, képességek (elsősorban intellektuális) kialakítása valósul meg. Ez olyan kétoldalú folyamat, amely nem nélkülözheti a "tanuló" aktív közreműködését. A képzés keretében is dolgozunk fel ismereteket, azonban döntően az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazásával fejlesztjük a készségeket, jártasságokat és képességeket. Ebben a folyamatban meghatározó az oktató irányításával a hallgató tevékenysége.

A képzés/oktatás során megszerzett ismereteket alkalmazásképes tudássá kell fejleszteni, mert bármely felkészítésnek akkor van eredménye, ha azt a tevékenység során fel tudjuk használni, képesek vagyunk alkalmazni. Ehhez a képzés keretében - az ismeretszerzési folyamatban - fel kell dolgoznunk az ismereteket, majd rögzítenünk kell azokat, "emlékezetbe kell vésni" és a memóriánkban meg kell őriznünk, képesnek kell lennünk azokat felidézni. Ehhez a folyamathoz fontos, hogy minél több érzékszervre hasson az oktatói tevékenység és az elsajátítás során az ismeretek gyakorlatban való alkalmazása is megtörténjék. A megfelelően feldolgozott és rögzített ismeretek alkalmazásképesek lesznek, felidézésük a gyakorlati alkalmazás módjával együtt történik meg.

A tudás a műveltség egy meghatározott területén szerzett sokirányú tájékozottságot jelent, amely szervesen magában foglalja a problémalátást, újabb információk szerzésének képességét, az ismeretek kiegészítéséhez nélkülözhetetlen gondolkodást. (Szerkezetét tekintve a tudás = ismeret + személyiségjegyek /készség, jártasság, képesség/ + intellektuális fejlettség, azaz a gondolkodás megfelelő szintje.) Az eredményes tevékenység feltétele a teljesítményképes- másként fogalmazva alkalmazásképes, adott helyzetben felidézhető - tudás.

A képzés és a kompetencia

A képzéssel bizonyos kompetencia (kompetenciák) kialakítását, kiegészítését, fejlesztését valósítjuk meg. Az eredményes vállalati képzés fontos feltétele, hogy egy munkakör, egy feladat sikeres megvalósításához szükséges kompetencia képezze annak célját. Minden feladathoz, munkakörhöz személyes megfelelés szükséges, amely az aktuális személyiségtényezők /kompetenciák/ birtoklását és "működő" képességét jelenti.

A kompetenciát a Felnőttképzési törvény a következők szerint fogalmazza meg: "A kompetencia a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére." /2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről, 29. § 10./ Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a "hivatalosan" elfogadott kompetencia fogalmat ugyan a felnőttképzéssel kapcsolatban írták le, azonban ennek tartalmi elemei azt mutatják, hogy ez a tartalom minden feladatot ellátó szervezetnek (vállalatnak, intézménynek stb.) is szól.

A kompetencia tartalmát egy adott feladathoz szükséges ismeretek, ezek alkalmazásához nélkülözhetetlen készségek, jártasságok, képességek, valamint viselkedési, magatartási normák és beállítódások (attitűdök) alkotják. Ez megegyezik az Európai Bizottság által működtetett szakmai grémium álláspontjával, amely a kompetencia tartalmaként az ismeretet, a személyiségjegyeket és a beállítódást határozta meg.

A gazdasági szervezetek számára folyó képzés tartalmát lényegében az abba bevont személyek számára szükséges kompetenciák kialakításának, kiegészítésének és fejlesztésének kell képeznie. A céges továbbképzések eredményességének fontos feltétele, hogy rendelkeznek az egyes munkakörök megfelelő színvonalú ellátásához szükséges kompetenciák-jegyzékével (munkaköri leírás mellett), továbbá van-e elegendő információjuk az egyes feladatokat ellátó munkatársaik meglévő kompetenciáiról, azok minőségéről. A hatékonyabb munkára való képesség a céges képzések alapvető célja, ehhez viszont a képzések tartalmát a szükséges (a hiányzó, a nem eléggé egységes színvonalú) kompetencia (kompetenciák) kialakításának, fejlesztésének kell képeznie. Eleve a vállalati (intézményi) képzési tervnek ebből kell kiindulnia, megvalósításának pedig ezt kell szolgálnia.

A személyiségjegyek pontos értelmezése

A személyiséget jellemző jegyek tartalmának értelmezésében és megfelelő használatában sok pontatlansággal találkozunk. Nem mindegy, hogy a képzés keretében készséget vagy képességet alakítunk ki (adott kompetencia részeként), ugyanis a két szakkifejezés tartalma eltérő, mégis gyakran szinonimaként használják. Egy képzés céljaként nem mindegy, hogy készség, vagy képesség kialakítását tűzzük-e ki, ezért pontosítsuk ezek tartalmát. A képzési ajánlatok jelentős része készség (automatikus cselekvéselem) fejlesztést 'ajánl' a képesség fejlesztése helyett, ami tartalmi kérdésként jelentkezik!

A készség a tevékenység egyenes (lineáris) lefutású eleme a maximális begyakorlottság szintjén - mondja a definíció -, azaz bizonyos művelet végzésére való felkészültséget jelent. (Írás-készség, számolási készség stb.) Ez azt jelenti, hogy ez a cselekvés-elem automatizálódik a sok alkalmazás révén és automatikusan lép be az aktuális művelet során, ennek lehívásához nem kell koncentrálnunk, "szellemi kapacitásunkat" külön terhelnünk, gondolkodási műveletet beiktatnunk. Tehát a készség nem tudatosan jelenik meg tevékenységünkben, hanem annak automatikusan működő részegysége, azért fontos, hogy egy-egy személy minél több készséggel rendelkezzék, mert ezek nagyobb mennyisége nagyobb teljesítményre teszi képessé az egyént szellemi kapacitása terhelése nélkül. Ez nem valamire való képességet jelent, hanem csak egy járulékos elem ehhez. Ezek a képességnek csak részelemei!

A jártasság elágazó vagy hiányos lefutású (algoritmusú) tevékenység-elem a maximális begyakorlottság szintjén. Az elágazó algoritmusú folyamat feladat megoldását biztosító felkészültséget jelent, a hiányos algoritmusú pedig a probléma-megoldásra jelent feltételt. Ennek a cselekvéselemnek jellemzője, hogy a már megszerzett ismereteket, korábbi tapasztalatokat, készségeket használja fel, gondolkodási műveletek alkalmazásával valósítja meg a feladatot, oldja meg a problémát (feladat- és probléma megoldó jártasság és nem készség!). Az ismeretek alkalmazása során alakul ki, fejlődik, szakmai feladatok eredményes megoldásához fontos egy sor szakma specifikus jártasság birtokában lenni.

A képesség a személy azon sajátosságainak összessége, amelyek az eredményes munka feltételei, vagyis a képességeken az eredményes tevékenység belső feltételeit, a mozgósítható belső erők összességét értjük. (Tartalmát szakma specifikus ismeretek, készségek és jártasságok együttese képezi.) A képességek mindig teljesítményben nyilvánulnak meg, ezért gyakorlatban teljesítő képességről beszélhetünk.

Úgy is fogalmazhatunk: egy tevékenységhez szükséges képességeken a személyiség azon sajátosságainak összességét értjük, amelyek megfelelnek az adott munkaterület követelményeinek és biztosítják a jó eredmények elérését. Képesség kialakítása, fejlesztése mindenkor az adott szakterületre jellemző gyakorlatok keretében történhet. A képzésben tehát mindenkor arra kell törekedni, hogy a célzott feladat megvalósításához szükséges képességek képezzék annak kimenetét és nem egyes készségek!

Az előbbiekben felvázolt szakkifejezések ajánlattevő és megrendelő részéről azonos tartalommal való értelmezése vezethet csak el a képzési cél megvalósításához, csak ez eredményezhet sikeres vállalati (felnőttképzési) felkészítést.

HR Portal