A foglaló szankciós jellegét tekintve a törvény megkülönbözteti azt, hogy kinek a hibájából hiúsul meg a szerződés. Amennyiben a szerződés a foglalót adó fél hibájából szűnik meg, úgy az adott foglalót elveszíti, amennyiben a foglalót kapó fél hibás a szerződés nem teljesülésében, úgy a kapott foglaló kétszeresét kell visszafizetnie - hívta fel a figyelmet szakértő partnerünk, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.
Az Áfa tv. nem ismeri külön fogalomként a foglalót, hanem azt az előleggel megegyezően rendeli alkalmazni. Az előleg (foglaló) a teljesítést megelőzően az ellenértékbe beszámítható vagyoni előny. Ez azt jelenti, hogy a szerződés teljesítését megelőzően kerül kifizetésre az ellenérték bizonyos része, ami az Áfa tv. 59. §-a értelmében fő szabályként egy adófizetési pontot eredményez. Az egyenes adózású ügyletek esetében az előleget (foglalót) kapó adóalanynak áfa-fizetési kötelezettsége az összeg átvétele, jóváírása napján keletkezik.
Ugyanakkor a belföldi fordított adózású ügyletek, fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék külfölditől történt beszerzése, illetve a Közösségen belüli beszerzés, továbbá az olyan külföldről igénybe vett szolgáltatások, melyek teljesítési helye nem az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése szerint teljesülnek belföldön, továbbra sem eredményeznek adózási pontot, vagyis az előleg esetében nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Adófizetés ilyen esetben az ügylet teljesítésekor keletkezik a teljes ellenértékre.
Szintén nem keletkezik adózási pont az Áfa tv. 89. §-a szerinti adómentes közösségi termékértékesítések esetében sem, tehát az értékesítés ellenértékébe beszámítandó előleg (foglaló) esetében nem kell bevallást és összesítő jelentést benyújtani, hanem csak az ügylet teljesítésekor a teljes ellenértékre.
