A fiatalabb generáció szerint ma már a vállalatokkal való személyes kapcsolatoknak óriási szerepe van abban, hogy valaki mennyire jó állást tud megszerezni. Ezért a cégeknek új kommunikációs csatornákat kell kiépíteniük, hogy biztosítani tudják a felsőoktatásban a folyamatos jelenlétet, hiszen azok tudják elhalászni a legtehetségesebbeket, amelyek vonzó munkáltatói branddel, jó vállalati hírnévvel rendelkeznek - hangzott el az AIESEC Magyarország és a Develor múlt heti konferenciáján, amelyen ismertették a legvonzóbb vállalatok felmérés eredményeit is.

A kutatás során 15 intézmény 4700 közgazdász és műszaki szakos hallgatóját kérték fel, értékeljék a cégeket többek között a vállalati kultúra, a biztonság és a szakmai előrelépés tekintetében. Mint kiderült, a fiatalok továbbra is vonzó vállalatnál szeretnének dolgozni, ám minden negyedik hallgató csak közvetlenül a záróvizsgáját követően kezdi meg az álláskeresést. A leendő munkahely kiválasztásánál a műszaki hallgatók számára fontosabb tényező a hosszú távon biztos állás, mint a közgazdász szakos hallgatók számára, de mindkét csoport egyaránt a kellemes munkahelyi légkört tartja döntő kritériumnak.

A diákok szerint a szakmai gyakorlat, a nyelvtudás és a számítógépes ismeret az, amit a vállalatok elvárnak tőlük, a cégek részéről ez többé-kevésbé így is van, ám a nyelvismeret mellett a munkatapasztalatot és a szakmai gyakorlatot emelték ki, illetve sokra értékelik azt is, ha a fiatal valamilyen tanulmányi versenyen is részt vett. A szükséges kompetenciákkal kapcsolatban a hallgatók a problémamegoldást, a rugalmasságot, a hatékony kommunikációt nevezték meg, a vállalatok viszont azt emelték ki a felmérésben, hogy a fiatalok nem tudnak strukturáltan gondolkodni, a dolgokat rendszerben és folyamatában szemlélni valamint hiányzik belőlük a csapatmunkára való képesség. A legnagyobb problémát pedig még mindig a nyelvismeret hiánya okozza. A kutatás szerint két nyelv középfokú ismeretével a közgazdászok 60 százaléka rendelkezik, míg ez az arány a műszaki hallgatók esetében csak 30 százalék.

A válság ellenére emelkedtek a fiatalok fizetési igényei és még mindig gyors előrejutási lehetőségekben gondolkodnak: a közgazdászok 80 százaléka, a műszaki hallgatók 70 százaléka szeretne a jövőben középvezető lenni és véleményük szerint ez körülbelül 4-5 év alatt elérhető.

A felmérés arra is rámutat, hogy a pályakezdők számára mely munkakörök a legnépszerűbbek vagy a legkevésbé kedveltek. A közgazdászok főleg a marketingért, a kommunikációért, a PR-ért, valamint az emberi erőforrások és a HR területért rajonganak, míg az IT szolgáltatás, a tanácsadás, a minőségbiztosítás kevésbé jelent számukra perspektívát. A műszaki szakos hallgatók körében a tervezés, a termékfejlesztés, a gyártás a sláger.

Minőségi romlás az oktatásban

Az elmúlt években a minőségi munkaerő fellelése előbbre tolódott, jelenleg már a harmadik évben elhalásszák a legtehetségesebbeket. De egyre kevesebb az a kínálat, amelyből meríteni tudnak a cégek, hiszen évről-évre csökken a felsőoktatásba jelentkezők száma - jó példa erre, hogy az utóbbi 20 évben a munkapiacra bekerülő végzett informatikus és villamosmérnökök száma és minősége is jelentősen esett. Miközben a cégek már az egyetemeken igyekeznek utánpótlásra szert tenni, a felsőoktatás ontja magából az eladhatatlan diplomák tízezreit. A bolognai rendszer bevezetése, az erőszakos összevonások, a felduzzasztott hallgatói létszám csak rontja az oktatás színvonalát, egyre nagyobb az egyes egyetemek, főiskolák outputja közötti különbség - emelte ki Kollár László, a Microsoft development menedzsere.

Változásra azonban addig nem nagyon lehet számítani, amíg a kormány nem változtat a jelenlegi "fejpénz rendszeren", vagyis amíg az egyetemek a diákok után kapják a támogatást, hiszen így az az érdekük, hogy minél több hallgatót tartsanak bent a rendszerben - hívták fel a figyelmet a szakemberek, hangsúlyozva: ez minőségi romáshoz vezet, amit egy jó oktatási társadalom nem engedhet meg magának. További problémát jelent az is, hogy hazánkban a tanári szakma nincs megbecsülve, ami csökkenti a tanári gárda utánpótlásának színvonalát is: nincs elegendő mennyiségű első osztályú tanár, ami egyúttal a felsőoktatás minőségének romlását is jelenti.

Teljes cikk a HR Portálon.