A rendszerváltáskor alapított, mára viszonylag nagyra nőtt hazai vállalkozások utódlása legtöbbször nem megoldott. Az alapító gyermekei vagy más családtagok gyakran nem tudják vagy akarják átvenni a stafétát, így a céget végül értékesíteni kell. Erre azonban gyakran egyáltalán nincs felkészítve, ami szélsőséges esetben értékesítésre alkalmatlanná is teheti a látszólag virágzó vállalkozást. Ha az utódlás kényszere emellett hirtelen jön, vagy ‒ ami ma nem is ritka ‒ a jövedelmezőség egyidejű esésével is jár, már komoly bajok vannak ‒ mutatott rá Tárnok Róbert, a BDO menedzsere.

Sokszor gyorsan kell dönteni

A jellemzően több évtizede sikeresen irányító, a legtöbb stratégiai kérdésben önállóan döntő alapítók előtt több lehetőség is van. Ha valamelyik gyerekük időben integrálódott a cég folyamataiba, és fokozatosan, időben átvett bizonyos feladatköröket, a kapcsolatrendszert és a tudást, esetleg már tulajdonrésze is van a vállalatban, minden rendben és a vállalkozás fenntarthatósága és jövője biztosított, de ez a legritkább eset. Sokkal gyakoribb, hogy az utódok nem vettek részt a cég életében, de ‒ akár egy betegség miatt ‒ hirtelen kell lépni. Stresszes, középkorú magyar emberekről beszélünk, nem lehet nem gondolni erre, különösen a mai gazdasági környezetben.

Olyan is előfordul, hogy a családtagok helyett a tulajdonos kinevelt néhány vezetőt, akik szakmailag át tudják venni a feladatokat. Ilyenkor nekik már „csak” egy megfelelő stratégiai tervet és a hozzá kapcsolódó finanszírozást tartalmazó átadás-átvételi forgatókönyvre és receptre van szükségük, ami még mindig a szerencsésebb felállás. Ha azonban egy teljesen felkészületlen, akár éppen veszteséges céggel szükségszerű záros határidőn belül lépni, az utolsó pillanatban már néha problémás értékesítésről beszélni.