A célok hiányát sok vállalkozó a kiszámíthatatlan piaci folyamatokkal, a múltban kitűzött célok gyors elévülésével, vagy előre nem látható megvalósíthatatlanságával indokolja. Ez azonban nem ok arra, hogy a cégeknek ne legyen határozott jövőképük – ahogyan azt a sikeres vállalkozók és befektetők mind jól tudják. Ezért is fontos, hogy mit mondhatunk és mit nem, egy befektetőnek!
A legtöbb befektető például, a tőkebevonás iránt érdeklődő vállalkozásokat nem egyszerűen „ellenőrzi” vagy „pontozza” jövőképük alapján. A befektetés-előkészítési folyamat részeként támogatást nyújt ennek kialakításában, vagyis abban, hogy a cégvezetők ráérezzenek, a pillanatnyi valós helyzet és a fantáziavilág közötti térben is haladhatnak céltudatosan előre – olvasható a Széchenyi Tőkealap-Kezelő Zrt. blogján.
Kell üzleti terv
Először is, kell, hogy minden vállalkozásnak legyen 5-6 éves üzleti terve, benne a fejlesztési és finanszírozási tervekkel, a humánerőforrásra vonatkozó elképzelésekkel, és a termékek gyártását és piacra juttatását övező jogi, vagy akár szabadalmi dokumentációval. Persze, sok cégvezető tisztában van azzal, hogy írott üzleti tervet sok pályázathoz, finanszírozási ügylethez, vagy más tranzakcióhoz kell készíteni. Azonban túlnyomó többségük ezt hajlamos technikai kérdésnek, puszta formalitásnak tekinteni, ami súlyos tévedés. Gyakran tapasztaljuk, hogy a legtöbb vállalkozásnál igen komoly problémát okoz, ha ezt nem egyszerűen papíron kell ”legyártani”, hanem részleteiben, ok-okozati összefüggésben kell bemutatni egy olyan pályát, amit amúgy a cég vállalhatónak tart. Az átláthatóság kedvéért az elképzeléseket és a lehetőségeket két irányból (iparág és működés) érdemes megvizsgálnunk és egymáshoz közelítenünk, hogy aztán bemutathassuk extra előnyeinket.
Fogást találni az iparágon
Vannak iparágak, amelyekben a technológiai környezet vagy a tőkeellátottság a meghatározó tényezők az eredményesség szempontjából. Van, ahol sokkal inkább számít az, hogy a piaci vertikum mely fokán áll a vállalkozás, és milyen üzleti modell mentén tevékenykedik. Az iparág, a piac, azaz a vállalkozás közvetlen és tágabb környezete rengeteg számszerűsíthető adattal szolgál a jelenlegi helyzet és az elérhető célok pontos meghatározásához, és ahhoz, hogy felvessük a kulcskérdéseket, amelyekre az üzleti céloknak (mit akarunk elérni) és terveknek (hogyan) választ kell adniuk. Ha tőkebevonásban gondolkodunk, komoly előny, ha nem akkor kezdünk el ezeken gondolkodni, amikor a befektető az első találkozón rákérdez.
A tőke azokat a vállalkozásokat találja meg leggyorsabban, amelyek stabil munkaerő-állománnyal, beszállítói körrel, kiterjedt, akár formális, akár informális szakmai kapcsolatrendszerrel bírnak, és amelyek – nagyrészt az átlátható, hatékony működésből következően – szilárd alapokkal rendelkeznek, és rugalmasan reagálnak a környezet változásaira. A mindennapi működés útvesztőiben azok a cégek boldogulnak a legkönnyebben, amelyek kezdettől fogva tiszta viszonyokat tartanak fenn, pontos követéssel, legyen szó a tulajdonosok által behozott tagi kölcsönökről, a döntési jogokról és feladatkörökről, a házipénztárról, a könyvelésről, a különböző jelentésekről és nyilvántartásokról. Ezért fontos az átvilágítás, ami nem a szennyes kiteregetését jelenti.
Bemutatni a menedzsmentben lévő pluszt
A szolgáltatás vagy termék fő paraméterei, a szakértelem és piaci tapasztalat, a minőség, az árszint sokat nyomhat a latban, mert egyszerűen a zászlóra tűzhető és magyarázható. Az átlátható működést a befektetők alapfeltételnek tartják, mégis, kaotikus viszonyok között működő kisebb piaci vagy tőkepiaci versenytársakkal szemben akár ez is komoly előnnyé válhat. Egy bizonyos szint felett azonban gyakran előfordul, hogy a piac sajátosságai miatt sem a piaci-szakmai erősség, sem az átlátható működés nem elég. (A legelőször egyébként a cégvezetőt nézi meg magának a befektető.)
A tőkebevonásra alkalmas, vonzó kiválasztottak között a befektetők azt a bizonyos, döntő pluszt gyakran a menedzsment ösztöneiben és képességeiben fedezik fel. Lehet más a fő tényező, ami a cég pozícióit építi, de legtöbbször az első számú vezető az, aki a vállalkozás jövőbeli potenciálját személyiségével és értékeivel jól láthatóan képviseli. Számos értelemben ő a biztosíték arra, hogy a cégben minden megvan, amit a befektető a siker érdekében elvár: tudás, tapasztalat, piacismeret, kapcsolatok, vízió, stratégia és hatékony mindennapi irányítás. Természetesen, a szakképzett munkaerő folyamatos utánpótlásának biztosítása, a pénzügyi kihívások kezelése, a partnerekkel való gördülékeny kapcsolattartás során a bizalom felépítése, az ehhez szükséges elemzői és rendszerezői képesség, rugalmasság és lendület mind nehezen számszerűsíthető tulajdonságok. Mégis, ezek azok a képességek, amelyek versenyelőnyt biztosítanak, és azt a többletet adják, amivel a cég elnyerhet akár milliárdos megbízásokat – vagy megnyerheti a potenciális befektetőket.
