A szerkezetátalakítás a fizetésképtelenségi eljárásokkal szemben jelentősen nagyobb mozgásteret ad az adósnak, ugyanis az eljárás lefolytatható a nyilvánosság kizárásával, így az nem hat hátrányosan az adós piaci megítélésére. További előny, hogy a restrukturálás során az adós élhet a moratórium lehetőségével, de lehetőség nyílik arra, hogy a moratórium csak egyes hitelezőkkel szemben álljon be, míg az adós napi ügyletei, rendes gazdálkodása és kifizetései változatlanul folytatódhatnak.
Az eljárás kezdetén szerkezetátalakítási szakértő kijelölésében is meghatározó szerepe lehet az érintett feleknek. A fenyegető nyomás is lekerül a vállalkozások válláról, ugyanis a szerkezetátalakítás sikertelensége nem jár automatikus felszámolással.
A hitelezőt is védi
Az eljárás a hitelezőt is előnyösebb pozícióba helyezheti, mint az eddigi rendelkezésre álló fizetésképtelenségi eljárások, legyen szó felszámolási- vagy csődeljárásról.
A törvény több ponton védelmet nyújt az olyan átmeneti, illetve új finanszírozásoknak, amelyek az adós működésének fenntartását biztosítják az eljárás alatt, és amelyek segítik az eljárás hatékonyságát, az adós megmentését, piaci értékének megőrzését és a szerkezetátalakítási terv megvalósítását. Az ilyen finanszírozásokra vonatkozó szerződések – kizárólag azon okból, hogy azok a hitelezők összességére nézve károsak – nem nyilváníthatók semmisé és nem támadhatók meg. Nem vonhatják maguk után a finanszírozást nyújtó hitelező polgári jogi vagy egyéb felelősségének megállapítását, illetve egy későbbi felszámolási eljárás esetén kielégítési elsőbbséget biztosítanak az ilyen finanszírozást nyújtó hitelezőnek az általános szabályok szerinti kielégítési rangsorhoz képest.
