A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány csupán 12 milliárd forinttal emelkedett, a látra szóló betétek állománya pedig 306 milliárd forinttal csökkent, láthatóan elkezdtek beépülni az inflációs várakozások a háztartások döntéseibe és léptek az inflációs védelem érdekében, illetve a fogyasztási szint fenntartásához is többletforrások szükségesek – írta elemzésében Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Eközben 170 milliárddal emelkedett a „lekötött betétek” állománya. A korábbi jelentős csökkenés után ismét emelkedett és 236 milliárd forinttal nőtt a hosszú lejáratú kötvényállomány, miközben 404 milliárddal növelte a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság, az inflációs környezet miatt jelentősen változtak a lakossági állampapírokhoz kapcsolódó preferenciák. Tőzsdei részvényeket 31 milliárd forintért adtak el a háztartások a negyedévben, miközben a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója továbbra is kiugró, plusz 552 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 35 milliárd forintnyi állományt tettünk be. Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát. Tőzsdei részvényeken a globális korrekcióval összhangban 101 milliárd forint volt a nyereség, a befektetési jegyek 14 milliárd forintos pluszt tudtak felmutatni, a háztartások biztosítási instrumentumainak átértékelődése pedig 45 milliárdos pluszt mutatott.