Jelentősen megugrott a privát cégekben lévő háztartási vagyon értéke, 1045 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig az előző negyedéves közel 300 milliárd forintos nyereséggel megegyező 301 milliárd forintos veszteség volt, a forintárfolyam változásából eredően. A hitelkötelezettségek állománya tranzakciós alapon 140 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 33 milliárddal nőtt, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya lassulva, de 108 milliárd forinttal emelkedett.
Régiós összehasonlításban jól állunk
Régiós összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. Az elérhető legfrissebb, 2021-es Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 119,4 százalékán állt, ami közel megegyezik az előző évi szinttel. 2021-ben ez az arány a cseh háztartások esetében 104,9 százalék volt, a görögöknél 103,2 százalék, horvátok esetében 101.3 százalék, Szlovéniában 105.7 százalék, Finnországban 85,9 százalék, Lengyelországban 75.3 százalék, Romániában 60.3 százalék, Szlovákiában pedig a GDP 57,1 százalék volt a háztartások nettó vagyona. Eközben a történelmileg szerencsésebb osztrák szint 150.5 százalék volt, míg a német 160,3 százalékon állt, az európai mezőnyt pedig a svéd 286,4 százalék, a holland 256,5 százalék, a belga 243,8 százalék, illetve az olasz 238,7 százalék vezeti.
