A vállalatok működése során a gazdasági bűncselekmények, közülük is az adózáshoz kapcsolódó visszaélések, a hűtlen kezelés és a sikkasztás a leggyakoribb. A cégek működését a tulajdonosok vagy vezetők rossz döntései és az alkalmazottak tisztességtelen cselekedetei egyaránt veszélybe sodorhatják.
Ha a fenti bűncselekmények valamelyikével vádolják meg Önt, vagy hozzátartozóját, mindenképpen kérje ügyvéd segítségét. Szükség esetén örömmel áll rendelkezésére a Vidákovics Ügyvédi Iroda is.
Az adócsalás
Az adócsalás költségvetési csalásként szerepel a Btk-ban 2012 óta, de a köznyelv továbbra is adócsalásként emlegeti a jellemzően az állami költségvetés kárára elkövetett, adózáshoz kapcsolódó visszaéléseket, függetlenül attól, hogy az adó meg nem fizetésével vagy esetleg a költségvetésből jogtalanul lehívott összegek eltulajdonításával valósulnak meg.
Nem magyar specialitás, de idehaza igen gyakori visszaélés a forgalmi adóval való trükközés. Mivel Magyarországon a termékek és szolgáltatások jelentős része 27 százalékos ÁFA alá esik, vagyis magas az befizetendő vagy épp visszaigényelhető adó, sokan esnek kísértésbe. Az adóhatóság által feltárt szabálytalanságok többsége is ebből a körből kerül ki. Az sem példa nélküli, hogy az adóhatóság olyan vállalkozásokra is büntetést ró, amelyeknek nem volt célja az adóelkerülés, de olyan számlát fogadtak be és írtak le költségként, vonták le annak áfa tartalmát a befizetendő adójukból, ami hibás volt. A jóhiszeműség ebben az esetben nem elegendő, bizonyítani kell azt is, hogy kellő gondossággal jártunk el. Ma ez azt jelenti, hogy csak olyan beszállítói számla áfáját írjuk le, amely számlát ellenőriztünk a NAV erre a célra fenntartott felületén, így biztosak lehetünk abban, hogy az üzleti partner befizette az adót, így mi jogosan kérjük azt vissza. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy az a cég, amelyik nem ellenőrzi rendszeresen beszállítóitól érkező költségszámláit, akkor is bajba kerülhet, ha egyébként betartja a rá vonatkozó törvényeket. Persze nemcsak szervezeten kívülről, hanem belülről is érheti támadás a vállalkozást, ez sem ritka sajnos.
Hűtlen kezelés: mit jelent?
Ezt a bűncselekményt csak az követheti el, akinek valamilyen, más tulajdonában lévő vagyont bíztak a gondjaira. A pontos definíció szerint hűtlen kezelést követ el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. A hanyag kezelés nagyon hasonló a hűtlen kezeléshez, ebben az esetben a gondatlanságból fakadó kötelezettségszegés áll a károkozás mögött. Gyakran nehéz elkülöníteni a két cselekményt.
Gyakori példája, amikor a gazdasági társaság képviseletét ellátó tisztségviselő a társaság nevében kötött szerződésben indokolatlanul előnytelen feltételeket fogad el, vagy kifejezetten hátrányos, eszközöket ingyenesen átruházó, a rábízott vagyon másik cégnek való átjátszását lehetővé tévő szerződést köt. Az nem számít, hogy a fenti magatartásából anyagi előnye származik-e az elkövetőnek.
Sikkasztás
Az követi el a sikkasztást, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. Sikkasztás esetében a dolog jogszerűen - rábízással - kerül az elkövető birtokába. Az elkövető a dolgot vagy jogtalanul eltulajdonítja (ellopja), vagy azzal sajátjaként rendelkezik. Eltulajdonítás az elkövetőre bízott dolog - akár ingyenes, akár visszterhes - elidegenítése, elhasználása, a visszakövetésre jogosított előtti eltagadása, ismeretlen helyre szállítása. Sajátjaként rendelkezés, például a lízingelt gépkocsi bérbe vagy használatba adása a tulajdonos hozzájárulása nélkül.
Bűnök és büntetések
Büntetés kiszabása körében az adócsalás (költségvetési csalás) és a hűtlen kezelés esetén az okozott vagyoni hátránynak, míg sikkasztás esetén annak van kiemelt jelentősége, hogy mekkora értékre követték el. Az érték, illetve vagyoni hátrány mértékétől függően akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetőek a fenti cselemények.
