Kép: Fotolia

Megmaradt a kedvezményesen adózó elemek 35,7 százalékos közterhe (a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 14 százalék eho-t kell fizetni), igaz, az éves keretösszeg jelentősen, 200 ezer forintra csökkent. Az ezen felüli összeg egyes meghatározott juttatásnak minősül, és 51,17 százalékkal adózik. Kivéve, ha a többlet  SZÉP-kártyára kerül: a szállás, vendéglátás, szabadidő alszámlával rendelkező rekreációs keret évi 450 ezer forintig adózik kedvezményesen. A kormány viszont nem nyúlt az adómentesen adható juttatások köréhez, így azok változatlan feltételekkel adhatók 2015-ben.

Mit is jelent ez a gyakorlatban? Évi 200 ezer forintig nincs változás az önkéntes pénztárakba fizetett tagdíj-hozzájárulás, az Erzsébet-utalvány, az iskolakezdési támogatás, a munkáltató nevére szóló számlával a helyi bérlet, a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás, a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás, valamint a foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltató intézménybe fizetett tagdíj-hozzájárulás adózásában, vagyis marad az eddigi 35,7 százalékos közteher az egyes juttatásokra vonatkozó értékhatárig. A 200 ezer és 450 ezer forint közötti sávot kizárólag SZÉP-kártyával lehet kitölteni kedvezményes adózással.

Ha valaki úgy dönt, hogy nem szeretné kihasználni a rekreációs keretet, a munkáltatója viszont évi 200 ezer forintnál magasabb összeget biztosít számára, a 200 ezer forint fölé eső rész  1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t, tehát 51,17 százalékos közterhet kell fizetni. Akkor is ezzel a kulccsal adóznak az egyes juttatások, ha a rájuk vonatkozó értékhatárt lépi át az összeg. Szintén 51,17 százalékot kell fizetni a cégtelefon használata, a csoportos életbiztosítás, a csekély értékű ajándék és a szabályzat alapján adott áru vagy szolgáltatás vagy arra szóló összeg (célzott termék, szolgáltatás) után, ahogy eddig is. Abban sincs változás, hogy ebben a kategóriában  sem összesen, sem az egyes juttatásokra nem határoz meg plafonösszeget az szja-törvény.

Az új szabályozás nem érinti tehát azokat a munkáltatókat, akik legfeljebb 200 ezer forint értékű juttatást adnak 2015-ben. Ha magasabb a cafeteriakeret, akkor vagy korlátozni kell a munkavállalók választását, vagy valakinek – a munkavállalónak vagy a munkáltatónak – be kell vállalnia az esetlegesen magasabb közterhet. Kivéve, ha SZÉP-kártyával „pótolják” a hiányzó hányadot dolgozónként legfeljebb évi 450 ezer forintig. A Multi-Pay Cafeteria szerint a munkavállalóknak érdemes először a 200 ezer forintos keretet feltölteni az első csoportba tartozó juttatásokkal, majd válasszák a SZÉP-kártyát évi 250 ezer forintig, hogy se a munkavállaló, se a munkáltató költsége ne nőjön.

Amennyiben mégis inkább az azonnali fogyasztást szolgáló vagy a hosszú távú megtakarítást támogató elemekből szeretnének évente több mint 200 ezer forintot kapni, az említett összeg feletti rész minden tízezer forintja után 1570 forint plusz adóterhet kell fizetni a Multi-Pay Cafeteria számítása szerint. Évi bruttó 300 ezer forint béren kívüli juttatás esetén – SZÉP-kártya nélkül – 2014-ben a közterhek levonása után 221 076 forintot tudott a munkavállaló elkölteni, 2015-ben körülbelül 1 százalékkal kevesebbet, 218 919 forintot kap majd kézhez Fata László cafeteria-szakértő számítása szerint.